Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 439 őket II. 341. ÉL. — Ezek az alakok azonban nem tartoznak ide, hanem azonosak a többi nyelvjárásokban előforduló pass. conjunctivusi alakokkal. 9. -I (-él, -il). — I. Nagyon gyakoriak a vogulban a következő kifejezések: jonyi játszik : joiiyil jun jonyén játékod benn játszódd III. 37. — tüjt jonyil jonyawémén hó-játékkal játszik nekünk III. 317. —pum jonyil jonyimé füves játékot játszva II. 162. — moyli bogoz : moylil moylawé csomóba átkötik IV. 405. — mi lép : üsil üsuliánl lépéssel lépnek IV. 308. — *ropi repül: ropil roplayti röptével repül IV. 211. — poryi ugrik: yat poryíl elei ta porimasém hat ugrással előre ugrottam III. 136. —jekivi tánezol: jékwéljékwilawém tánczczal tánczolnak előttem III. 147. — ajyi kiált: goqt qjyél qjyél tén te ajyésyé hét kiáltást, kiáltást kiáltottak IV. 254. K. — vdyki csúszik : sas vaijkil vanknuivüiv térd csúszással csúsznánk II. 366. — peri göngyöl, ferdít: péril . . . pérélti kacskaringásával . . . kacskaringózik IV. 218. FL. — Néha az igének csak jelentése azonos az l-es alakkal: sat pfytil éld ti tarmatséin hét szökéssel iramodtam ím tova III. 135. — yürém patil éld sümilém három lépéssel előugrom III. 300. Láttuk, hogy nz első példákban egy cselekvés ugyanazon szóval két alakban van kifejezve. Ilyen példák még MUNKÁCSI nyelvtanában (Vog. Nyelvjárások) /ajtél yajti futva fut. — lüw sültél sülinti a ló nagyot szökik (tkp. szökéssel szökik). — yamim sis-pdl diné taxiin yülél ta yülaslém férjemet egész hátralevő életre való teljes elhagyással elhagytam. — Világos, hogy ezekben a kifejezésekben az első alak nem más, mint a szótő -\- instr. rag, ós a cselekvés módját, tartalmát fejezi ki; a második, személyragozott alak pedig e cselekvésnek személyhez, esetleg tárgyhoz való viszonyát jelöli. Mivel azonban ezek az instrumentalisi alakok elkülönödve álltak, a mennyiben alapszavok más esetben ós más viszonyban nem fordult elő, könnyen megtörténhetett, hogy a nyelvérzék ebben az instr. -Z-ben nem érezte többé a ragot s az egész alakot nominativusnak vette. így azután, ha valamely viszonyt akart kifejezni az illető szón, a viszonyragot az -l után tette, sőt az -l-es alakot külön nominativusként is használta: páti esik : yürém pátélem pory'üém három szökésemmel ugrom III. 171. — üsi lép: yürém üsilné üsulirné három lépésre elő lépve IV. 142. — saiti örvend : nq,mtém émtilél jdktawé elmém öröm hatja át III. 253. — am üsélém nan yotel vilán lépésemet honnan veszitek IV. 139. — rdn%i kiált: uj at rdnyil'quléni rdnyawé állatot illető öt kurjantásom kurjantják III. 261. — vdti usilakwél apró léptekkel II. 35. —jdtel éhség IV. 351. AT. (v. ö. étyélawé éhezik). II. Az eddigi összes példákban az -Z-képzős név nomen actionis. Jelző gyanánt áll a következő mondatokban : lépi fed : vat yal lepel ndj harmincz nyírfától fedett, úrinő IV. 235. FL. — sairi