Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

430 SZABÓ DEZSŐ. raupi esik : jol-ranpém lü-kwjl ledőlt istálló I. 6. — énti övez: kit éntép éntém yum két övet övezett férfi I. 115. — yjuji fekszik : ara tal %ujém yumrés én telet áthevert férficska III. 293. — mási ölt: khSr-jakh másém khpm rénbikabőr subát öltött férfi II. 235. K. — yölti eltölt: tal yöltém uj-ayi telet eltöltött állat-lány III. 296. — puni tesz: kent puném saw sis sapkát föltett sok ifjú IV. 119. FL. — nawli üldöz: aném nawlém %q>réysi engem üldözött rabló IV. 5. — tösi szárad: tösém pum száradt fű II. 224. K. — pöl'i fagy: pöl'ém nürp jdyk fagyott sima jég IV. 20. a) A fennebbi pont utolsó példáiban a képző egy állapotot jelentő igéhez járult és azt jelentette, hogy az állapotot előidéző folyamat v. cseJekvés megszűnt, de az előidézett állapot még tart s állandó tulajdonsága a jelzőben kifejezett dolognak. E példák analógiájára lehetővé vált, hogy e képzőt akkor is használják, midőn a cselekvés v. folyamat még nincs befejezve, hanem a jelenben is tartó állandó tulajdonsága a jelzett dolognak: vorti vereslik: vortém nild sajV vereslő négy medve szemfog I. 125. FL. — mini megy: miném törém menő ég III. 345. KL. — sdsti termeszt: poqkhwá sástém poqhhwéy vitor tobozát termesztő tobzos vidék III. 349. KL. — kanéi sorvad : kansém lu sorvadó csont III. 26. — sayjémli teremt: sdyrémlém Tarém asén teremtő Tqrém vagy II. 414. K. — JQy/i forog: kis jayyém sat tqrém abroncskerék módjára forgó hét ég II. 341. EL. — esem kaidé forró kalács IV. 364. AT. (3) A vogulban a jelző a hangalak minden változása nélkül szolgálhat határozó gyanánt is. így tehát egy miném tarém-iéle kifejezés mellett előfordulhat a miném külön is mint idő- v. állapothatározó. Ezekben az esetekben az igenév idejét a mondat igéje határozza meg : jálléloali sétál: tokh jdlléloqlém nukh sunsem így járkálván felnézek III. 351. KL. — kénsi keres: loydnl kémem khajtités lovait keresve futkosott II. 238. K. — hwali kel: pá-kwálém yujenti felkelvén heverészik IV. 241. FL. — vöykhi üt: kit pis-pöy vöpkhém ti khaiti két czombját ütve fut II. 228. — sayi liheg: sayém q,lpá élém-yqlés lihegve élő ember III. 87. Érdekes idevágó példák a következők : jáyghi játszik : pajtin jáyghém szűnjetek meg játszani IV. 359. AT. — lőnétayti siránkozik: lőnétqytém pajti megszün sírni IV. 367. AT. — p&ywtilő: péywtém jalé pansá megszűnnek lövöldözni IV. 252. K. — soritayti veszekedik: soritaytém jalé pqnséseV megszűntek veszekedni IV. 353. K. — Sőt még czélhaiározó gyanánt is állhat ez az igenév, ha e határozó múlt cselekvésre vonatkozik: vari tesz: noyór varem jílsén mit csinálni jártál IV. 322. T. (tkp. mit csinálva jártál). 7) Az -ra-képzős igenév állhat állítmányúl is (v. ö. a m. adott perfectumot). Az alany személyét az első és második személyben személyrag fejezi ki. A 3. sz.-ben is áll néha személyragos alak, de gyakoribb, hogy a nélkül van az igenév: télimi tél lesz: tal télimém