Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

32 MELICH JÁNOS. és vidékén a X., XI. században San Lorenzo templom (PERTZ, M. GSS. VII. és XIV. köt., Cron. Ven. I. 285.); ráto-rom. Laurlnz. A név el volt terjedve Csehországban (v. Ö. EBBEN, Eegesta), Dalmácziában (JIBECEK, Die Eom. I. 2, 42.) stb. Nálunk Szent Lőrincznek ünnepnapja van Szent László decretumai szerint a XI. században.. A szláv nyelvekben ezek az alakok: horv. Lovre, Lovrenac, Lovrinac (SURM. Acta croat. 140, 144, 145, 185, 273. 1.), kaj-horv. Lovrenc (PERGOSICH és varazsdi 1823-i kalendárium), osztr. szlov. Lovrenec (XV. századi adat: Lourenz, Arch. XIV. 198.), cseh Vavfinec (Vavra, Vavrous, Vavrousek),\engy. Wawrzyniec (Wawrzek). A gör. kel. szlávban Lavrentij (or.), Lavras (kisor.). A magy. Lörincz alak egy szláv Levrenc alakra mehetne vissza, a mely a szlovénben előfordul (a helyet nem tudom idézni). Lucza: Marg. Leg. 216, 217: Soror Lucia; naptárakban:. Lucia zuz, zent Lwchya, Lutzu, ném. Lucein tag (KNAUZ, Kortan 210.1.); — lat. Lucia, ol. Lucia (Santa), ráto-rom. Lűcie, osztr. szlov. Lucija, cs. Lucie, Lucka, t. Lucka stb. Dalmácziában a név a XIII. századtól fogva volt elterjedve. Lucifer: Luciper (Teleki-kód. 350, 365.), Lucifernek (Péld.. k. 77.), Luciffer, Lucifer (Apóst. mélt. 14, 38.); — lat. Lucifer, ol. Lucifero ; cs.-t.-l. Lucyper, Lucyfer (v. ö. LINDE Slown.). Az f : p* megfelelés egyébiránt a többi szláv nyelvekben is szabályos megfelelés. Lukács. Nem tudom eldönteni, vájjon Luka vagy pedig Lukács alak-e a régibb; nekem úgy tetszik, hogy a Lukács a régibb; 1157: Luca episcopus (FEJÉBPATAKY szerint itt íráshiba van Lucas helyett, III. Béla kir. oki. 27. 1.), II. Béla bakonybéli itéletlevele : Luca (szolga neve); 1162, 1171: Luca episcopo (későbbi adatok: 1392: Lukachtelke, 1404: Lukachfalwa,, CSÁNKI II. 331, 504.), zent Lukách, Lukách (Apóst. mélt. 35, 36, 59, 61. 1., v. ö. még naptárakban, KNAUZ, Kortan 209. L); — lat. Lucas, ol. Luca (kicsinyítve: Luchino), gen. ol. Lüccu, ráto-rom. Luche. Az egész gör. kel. szlávságnál a szó Luka (óbolg., mai bolg., kisor., szerb), ugyancsak Luka a szó az Adria-menti és dalmát horvátban, valamint az olaszföldi szlovénben (XV. századi adat, Arch. XIV. 200.). A többi róm. kath. szláv nyelvben ez van : kaj-horv. Lukac (Letopis, 1887: 207.), hazai szlov. Lükác, isztriai horv. Lukac (SURM. Acta croat. 132, 137, 292, 312, 328. 1.), stajeri szlov. Lukas, krajnai szlov. Lukéi-