Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 33 (DALM.).cseh Lukas (Lukes, Luksicek), t. Lukdé, lengy. Lukasz, szorb Lukasch.— Á magyar szó legrégibb alakja vagy Lukas volt, a melyből úgy lett Lakács, mint virgács a virgás-loól (lat. virgas, t. virgás) vagy pedig a Lukács egyenesen a szláv Lnkáé-ból való, a hol az -ac beczéző neveket alkotó képző (v. ö. cs. Andrác GEBAUER, Staroc. slov. és Kad LXXXII. 86. 1.). A név mint keresztnév Dalmáeziában (v. ö. JIRECEK, Die Eom. I. 2, 43.), Velenczében (v. ö. BERTANZA e LAZZARINI. II diai. ven. 18.1.) és Csehországban (ÉRBEN, Eegesta) a XIII. századtól fogva el volt terjedve. Magdiina: 1141—61: Ego Magdalina, Martini comitis uxor; Magd<dna (Münch.-k. naptári rész jan. 19, jul. 22, Thurzó Elek szerelmes levele 1525-ből, ZOLNAI, Nyelvemléktár 237.), Maria Magdalna (Apóst. mélt. 13, 46. 1.), Magdalnai Mária (Münch.-k., újtestam. rész), Maria Magdaléna (Jord.-k.), naptárakban Magdolna is (KNAUZ, Kortan 214.); —lat. Magdalene, Magdaléna, gör. MoqőaXTjVY], ol. Maddalena (Léna, v. ö. cs.-tót Madlena), gen. ol. Manena, vei. ol. Maria Madalena (BERTANZA e LAZZARINI, II diai. ven. 26. 1., 1300. és 1307. évi oki.), Maddalena, rátöröm. Madalene (Lene). A szláv nyelvekben a görög keleti vallást követő szlávoknál Magdaliui (óbolgár), Magdalina (szerb, Stojk.) a szó alakja; a róm. katholikus szlávoknál ez van : olaszfoldi szlov. Maidalena, Maigdalena (lajbachi Letopis 1891 :101.), dalm. horv. Mandalena, Mandalina, Magdaléna (Had CXXXIV. 139, CXXXVL 184.), osztr. szlov. Magdaléna (Letopis 1891: 140.), hazai szlov. Magdidejna, cseh-tót Magdaléna (a bibliafordításokban), 1. Magdaléna. Az -alna: -olna megfelelésre v. ö. Katolna. Makabeus : 1141—61: Machabeus filius Laberti; — lat. Machabeus. Makarius: 1141—61, 1162: Machario episcopo (ugyanő 1166, 1174, 1181. oklevelekben), 1171 : Suffrag. Machario; 1193: Machario comite de Zaunuk; — lat. Macharius, ol. Macareo, gör. Maxáptoc;, gör. kel. szláv Makarij. Velenczében vagy Dalmácziában a XI., XII. században hasonló nevű papot vagy világit nem tudok kimutatni. ? Makicza, ? Makicha : 1086 : Hic sünt liberi Makicha; — esetleg valamely latin Ma-val kezdődő név (Mircus ?) beczéző alakja. Manasses: 1111: Sigillatum per manus domini Manasis Nyelvtudományi Közlemények. XXXIV. t»