Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 303 -eus, ugyanezt vallja VEBANCSICS és STULLI szótára is. A m.-horvát tengerparti glagolita bibliafordításokban szintén casa a szó (v. ö. BERCIC, Ulomci, TRUBER), a népies szó azonban e helyeken kalez. Nagyjában tehát állíthatjuk, hogy a dalmát-horvátban casa a «kehely» neve. 2. kalez'. B szóról a horvát Akadémia nagyszótára azt mondja, hogy a kath. délszlávoktól (szerb, horv., bolg.) hallható. Mi a szó geográfiai elterjedését a következőkép határozhatjuk meg: Ismeretes a kaleé a quarneroi szigeteken, Veglián (v. ö. NEM. I. 395.), általában pedig a m.-horvát tengerparton. E területekről a legrégibb adatok a XIV. századból valók (v. ö. 1360— 1387-ből Star. XIV. 211; 1387-ből, 1445-ből SURM. Acta croat. 95, 162,277, RANiNAlect. Máté XXVI. 27,42, Ead CXXXVI. 181, MICALIA, VOLTIGGI). E területen kívül kaleé a «kehely» neve aróm. kath. szerbeknél (bunyev., v. ö. VUK szerint is, Szlavóniában ós Montenegróban) és a róm. kath. bolgárok egy részénél (a másik rész, t. i. a magyar eredetű pahar-t mond). — A róm. kath. délszláv kaleé-ről az a nézet, hogy észak-ol., még pedig vei. ol. eredetű (cálese-bői, horv. akad. nagyszót. és BOERIO), S közvetlenül a ném. kelch-hez semmi köze, a mint MIKLOSICH és UHLENBECK (Arch. XV. 487.) szerették volna magyarázni. Azt hiszem, a vei. ol. eredetet valló nézet se helyes. A vei. ol.-ban a lat. ce se(sze-)-nek hangzik, ebből pedig bajos zs-t kimagyarázni. Az ó-dalmata nyelvvel se lehet a szót megmagyaráznunk; igaz ugyan, hogy az ó-dalmata nyelvben calesso (írva challixe, x jelenthet s-et, i-ét, v. ö. JIRECEK, Die Eom. I. 52, 81.) a szó, s ebből hamarabb volna érthető a horv. kalez. A legnagyobb ellenvetés az ó-dalm. eredet ellen az, hogy a róm. kath. szláv ker. terminológiában van néhány szó, a mely a lat. ce helyén zs-t tüntet fel (v. ö. kri£: cruce, kámzsa : •camice, v. ö. e mű I. 2 : 9. lapját, továbbá kereszt, kámzsa, dézsma szavakat). S ez nézetem szerint észak-ol., elsősorban genovai nyelvjárással magyarázható. 3. kelih. A horv. Akadémia szótára megjegyzi, hogy a kaj-horvátban kelih a term. technicus. Ezt vallják a külömböző kaj-horv. nyomtatványok és szótárak (v. ö. BJELLOST., JAMBR., HABD.; e három műben kalei-x'6\ szó sincs). Az egész szlovén területen szintén kelih a kehely neve. Ezt találjuk a DALMATiN-féle és az angol bibliatársasági újtestamentomban (v. ö. Máté XX. 22, 23, XXIII. 25, 26, XXVI. 27, 39, 42, Márk X. 38, 39, XIV. 23, 36, Luk. XXII. 17, 20, 42, Ján. XVIII. 11, I. Kor. X.