Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

302 MELICH JÁNOS. nicus; legrégibb bibliafordításunkban kizárólag ez a lat. calix megfelelője, később azonban kiszorítja a pohár szó. A Jord.-k.-ben, továbbá ERDŐSI SviVESTERnél, HELTAinál, KOMÁROMI CsiPKÉsnél, TÁRKÁNYinál (kivéve Máté XXVI. 27, Márk XIV. 23, Luk. XXII. 20.) pohár a terminus technicus; 3. Atvitelesen jelenthet a kehely bármilyen (: üvegből készült) poharat (v. ö. Münch.-k. Máté XXIII. 25, 26, Márk VII. 4, 8, Luk. XI. 39: kehely = óbolg. evangéliumokban: stbldhnica < sthklo: üveg, Cod. Supr. 177, 304.). Kérdés már most, minő eredetű a m. kehely. A) Görög kel. swlávság. Az óbolg. emlékekben a m. kehelynek a következő kifejezések felelnek meg: 1. YAIUA = casa (v. ö. ÁSBÓTH, Nyr. XXXI. 8; a szó nem függ össze a litv. kiausé «schádel» szóval, v. ö. VONDRÁK Altb. gr. 63.). Az óbolg. casa két jelentéssel bír: a) Egyházi terminus technicus; párhuzamos bibliafordításoknál a magyarban kivétel nélkül a kehely szó felel meg neki a Münch.-k.-ben (v. ö. Máté XX. 22, 23, XXVI. 27, 39, 42, Márk X. 38, 39, XIV. 23, 36, Luk. XXII. 17, 20, 42, Ján. XVIII. 11. | más óbolg. emlékekben: Euch. Sin. 85, 86, 194, Cloz. 381. sor, Supr. 172, 265, 313.); (3) Jelenthet azonban bármilyen poharat (v. ö. Münch.-k. és óbolg. evang. Máté X. 42, Márk IX. 40. j Supr. 218, 356, 432, Psalt. Sin. X. 6, XV. 5, XXII. 5, LXXIV. 9, CXV. 4.). A gör. kel. egyházi szláv nyelvemlékekben, valamint a mai megfelelő nyelvekben (or., bolg., szerb) a «kehely»-nek egyházi értelemben casa a neve. 2. riOTHpk = potirh. Az óbolg. nyelvemlékekben egyszer fordul elő, a hely ez: Euch. Sin. 21. 1.: Iloirk JKÍ irk3AKHr"k noTHpk PÉYÍTTV = poprL

ze VT,zdvigT> potirh receti. (= s a pap felemelvén a kelyhet, szól). Ez a potirh a gör. nozripiov szóból való (helyes alak talán potyrh volna, v. ö. monastyrh: [lovaot^ptov), s ismeretes a gör. kel. szláv ker. terminológiában (v. ö. bolg. potir, or. potiri>, potirh, potyrh, szlavóniai és montenegrói szerb putir, putijer, MIKL. Lex. p., SREZNEVSKIJ, Dr. r. slov., DUVERNOIS, DALJ, VUK). E két kifejezésen kívül a gör. kel. szláv egyház mást a kehei y-re nem ismer. B) Eóm. katb. szláv. 1. Casa = kehely. Főleg Dalmácziában járatos, ezt vallja a Zárai és a spalátói BERNÁT-féle lectionárium, s ezt a raguzai EANiNA-féle is (kivéve Máté XXVI. 27, 42.). BJELLOSTIJENEC szótára szerint Dalmácziában casa a ker. term. techni-