Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 301 z-nalecsenov blagoszlovlenov vodouv, Zobr. szlov. 22; KÜZMICS, Nouvi zák. Luk. VII. 44, Zsid. IX. 21, Péter I. 2.), horv. kropiti (horv. akad. szót., NEM. I. 368.), cs. t. pokropii, pokropiti (v. ö. kropenka, kropenica: weihwassergefáss), lengy. krupié (LINDE) stb. A m. karapol-ről nem lehet eldönteni, vájjon a gör. kel., vagy pedig a róm. kath. szláv ker. terminológiából való-e (v. ö. NyK. XXIV. 482.). Kardinális, kardinál. A régi nyelvben gyakori a szókezdő r/-s alak (v. ö. NySz.: gardánál, gardindlis, gárdináros), a mi olasz eredetre mutat. A szó eredetére v. ö. lat. cardinalis, ol. eardinale (vei. ol. gardenal, mii. ol. gardinal, piem. ol. cardinal), róm. kath. szláv kardinal stb. A m. alakok közül a gardinal s esetleg a kardinál olasz eredetű; a gardindlis alak olasz kiejtés által befolyásolt egyházi nyelv útján elterjedt alak, míg a kardinális tisztán könyv útján jutott nyelvünkbe. Káté (v. ö. CZ.-FOG.), rövidebb alak a katekizmus-hói; e lat. gör. eredetű szóról csak annyit jegyzek meg, hogy a gör. lat. £ : eh helyén levő k latin egyházi kiejtés maradványa; ilyen k volt a katekéta (v. ö. ca-horv. katikét, NEM. I. 425.), katekumén (jtatnjvoó-JJLSVO?, gör. kel. szláv katichumen'h) szavakban is (v. ö. Krisztus). Katolikus (v. ö. CZ.-FOG.) ; — lat. catholicus (gör. xaí)-oXw.ó<;, MIKL. Christ. Term. 11. 1.). Kazsula, kdsla: «011y kazsulát auagy missé ruhát csináltata» (NySz.). A szó a lat. casülá-böl való (v. ö. spany. casulla: messgewand, KÖRTING, EtWb.); két magánhangzó közti lat. s zs-vé észak-ol. közvetítéssel lett. Hasonló alak: rózsa. A m. kásla alak olyan vulg. lat. kiejtést mutat, a milyen van a tégla, fáklya, csuklya (v. ö. e mttbeo csuklya) szavakban. Class. lat. kiejtésű alakból való a m. keczele (v. ö. NySz. és MTsz.). Még megjegyzem, hogy nem mint keresztény term. technicus, de mint közönséges «ing»-et jelentő szó az összes szlávságban a lat. casula : kosulja alakban járatos (v. ö. MIKL. EtWb.). Kedd, v. ö. A hét és napjai. Kehely. A szóról a következőket kell előre bocsátani: 1. A szó régibb alakja, kelih (SZIKSZAI-FABRITIUS, Nomenclatura, 1619. évi), kelyeh (v. ö. Münch.-k. Máté XXVI. 39, 42, Márk XIV. 23, Luk. XXII. 20, NySz.: kelevh), kelyh, kelh (v. ö. Oklevélszótár és a mai kelyhet alakot); 2. A szó első sorban ker. terminus tech-