Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241
SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 281 •carnassual (farsang, Nyr. XVIII. 392.) alakban. Mindebből már most az a tanulság, hogy a szláv mqsopust'b a latin-olasz carnem laxare-hől való fordítás, CYRILL és METHOD nyelvében pannoniaimoráviai eredetű kifejezés; a magyar húshagyó pedig róm. kath. szlovén. Húsvét (régi nyelvünkben általában magashangú ragok járultak a szóhoz [v. ö. NySz.], a Jord.-k.-ben azonban hosvét alakban állandóan mélyhangú a szó ragozása. A népnyelvben levő alakváltozatokra v. ö. MTsz.: hus-ét stb.; a magyarországi latinban jpascha, v. ö. 1141—61. oki. usque ad sabbatum pascJié). A m. húsvét szóról MIKLOSICH nyomán (a Lex. p.-ban kifejtett nézete alapján) ASBÓTH kifejtette (NyK. XVIII. 397. s köv. 1.), hogy szlávból való fordítás; a fordítás alapjául szolgáló szó a szlávban .(*mqso)-vrbzbm r b-nak (sumtio carnis) hangzott, s ma is kimutatható «z elnevezés a szláv nyelvek ker. terminológiájából. A következő sorokban már most kutatni fogjuk: gör. kel. vagy róm. kath. szlávból való fordítás-e a m. húsvét, s ha róm. katholikusból, akkor előáll a kérdés, mely róm. kath. szlávból. A gör. kel. szlávságban ma három kifejezés van a húsvét-r&, kettő ezek közül megvan az óbolgárban. E kifejezések a következők : a) uacxa. Az óbolg. szövegekben számtalanszor előfordul e szó (v. ö. Cod. Mar. indexe alapján az evangéliumokat; továbbá Assem. 10, 11, 12, 13, 15. stb., Cloz. VONDRÁK indexe alapján, Euch. Sin. 30, 85, Cod. Supr, 244, 289, 302, 310, 311, 312, 313, 365, 371, 375. 1.), hangzani talán paska-nak hangzott (s nem pascha, pasha-nak, v. ö. MIKL. Christl. 24. lap). Ezt abból következtetjük, hogy az óbolg. emlékekben a szó egyes dativusa és locativusa pascé (írva Fi4Cfl*fe, pl. Zogr. és Mar.: Ján. XIX. 14, Mar. 115, 188. 1., Cloz. index, stb.), pásté (írva nacT'k, Assem. Ján. XIX. 14, de a fejezetek czímében pascé, Supr. 289, 302, 312, 339.), ez pedig csak úgy lehetséges, ha a nom. paska-n&k hangzik (v. ö. óbolg. dhska : deszka, dat. loc.: dbscé, dhsté stb.). Egyébiránt MIKLOSICH szerint (Christ. Term. 24. 1.) a kisoroszban ma is paska = húsvét. Az óbolg. I\AC%A = paska jelentése : 1. zsidó és keresztény húsvét; 2. húsvéti bárány (v. ö. hogy a m. húsvét-n&k is ez a jelentése az evangéliumokban, pl. Luk. XXÍI. 13, 15: Münch.-k.: haránt = Jord.-k. : hosivetoth stb.). "S
