Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

280 MELICH JÁNOS. DOBROSLAV, Balg. kai. 1882.) a húshagyó kedd. Nem így áll a dolog a többi róm. kath. szláv népnél, a melyre a következő ada­taim vannak: a) Horvát ca-nyelvter.: mesopüst, vagy egyszerűen pást: 1. Húshagyó kedd; 2. Farsang (v. ö. Arbe szig., Ead CXVIII. 52, NEM. I. 373, II. 181, 191, SURM. Acta croat. 105, 132, 198.). A ha­zai ca-horvátok közt pust az alakja a szónak. fej Kaj-horv.Meszo-pusztni (fasenszki dnevi, JAMBR. Brumalia alatt), meszopuszt, fasenk (u. o. Bacchanal alatt). Eégibb kaj-horv. és hazaiszlov. naptárakban fasnik, faseng, farsang (ném.vaschanng­tag, KNAUZ 152.) a húshagyó kedd neve. e) Szlovén : mesopüst, általánosabb egyszerűen pust: 1. Hús­hagyó kedd (v. ö. PLETERSNJK és Koledar druzbe sv. Moh.); 2. far­sang (v. ö. PLETERSNIK és Bogocastje, Grácz 1850.); LiNDEnél zapusty alatt olvasható szlovén adatok: karint. pust, puste dnevi, stájeri: pust, pustni dni, pustna. nué. d) Cseh-tót: mesopüst: fastnacht; fasching, carneval j lengy. miesopust, miesopusty: fastnacht, fasching, besonders die drei letzten tagé (LINDE). A lengyelben egyébiránt a farsang utolsó három napját zapust-nak, a farsang többi részét niezapust­nak is hívják (v. ö. KALINA, Lud, I. 46, 79.) | szorb sapust. A m. húsliagyó (kedd) a róm. kath. szláv alakokkal, első sor­ban a szlovénekkel egyezik. Itt pust, mesopüst a naptárak szerint első sorban húshagyó kedd, míg a farsang általában fasenk, a qua­dragesima: magy. böjt pedig korizma (ugyanígy hazai szlov., kaj­horv. és ca-horv. < olasz quaresma, quarisma). A szláv meso-pusfb-oí ASBÓTH meso-post'h-bó\ népetymológiai úton magyarázta; ez írásában tévedett, a mint azt már SCHUCHARDT is helyesen megi'egyezte (v. ö. Nyr. XVIII. 392.). Az olaszban ugyanis earnasciale (letzter fastentag, ultimo giorno di carnevale, PAOLI, Lat. Paleographie III. 280, mellék-alak: carnassalé) a hús­hagyó kedd neve. Erről a szóról KöRTiNönél ezt olvassuk: teamem laxare: das fleisch loslassen: ital. eamelasciare, carnescialare,carna­scialare: fastnacht feiern, dazu das Subst. earnasciale I áhnlich wird im Kum. der Tag vor Beginn der Fasten lásare de carne genannt». Más olasz szótárakban olvassuk: Giorni carnascialesehi o di grasso: die letzten Fleischtage vor den Fasten; mardi gras = húshagyó kedd. Az olasz-oláhon kívül megvolt a szó a kihalt vegliaiban is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom