Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

278 MELICH JÁNOS. lógiás úton keletkezett a september, november, december hatása alatt. Eóm. kath. szláv: szlov. október, t. október stb. — Nem latin elnevezések: W.: Mynd zenth /m[ua], Ps.; Mendzenth haua (v. ö, Nyr. I. 29, NyK. III. 340.); — hazai szlov. vszeszvescsék, szredjeszénecz (= őszközép), vinotok (gráczi nyomt.), osztr. szlov. vinotok, kozoprsk (PLETERSNIK), kaj-horv. lisztopad, lukovcsak, cs. ríjen; gör. kel. középbolgár listopadi, (és MIKL. Lex. p.). 11. November: Münch.: Nouember ; — lat. november, ol. novembre. Gör. kel. szláv: óbolg.: nojebrh, egyh. szlá.v: nojembr'h, or. nojabrh stb.; róm. kath. szláv : szlov. november, t. november stb. — Nem latin elnevezések: B.: Zenth Andoryas ho, Ps.: Zenth András haua, W.: Zenth András ha[u&]; — hazai szlov. andrejcsek, andrejscsek, pojeszénecz (•== őszutó), lisztopad (gráczi nyomtatványokban), kaj-horv. szeszvecsak, osztr. szlov. és cs. listopad; gör. kel. szláv középbolg. grudhnh, egyh. szláv: grudbn'h (MIKL. Lex. p.). 12. Deczcmber: Münch.: December; - lat. december, ol. dicembro, decembre. Gör. kel. szláv: óbolg. dekjqbrb, egyházi szláv: dekembrh, dekebrh (Ap. Sis.), or. dekabrh stb.; róm. kath. szláv: szlov. dec'ember, t. december stb. — Egyéb elnevezések: B.: Karachon ho, Ps.: Karaczon haua, W.: Karachon /ia[ua]; — hazai szlov. bozsicsnyek, predzimec (= telelő), proszínecz (Dober pajdás ez. naptár 1900., 1901.-i évfolyamában), osztr. szlov. és kaj-horv. gruden, cs. prosinecz; gör. kel. szláv középbolg. studeny, egyéb emlékekben : studenyj (v. ö. MIKL. Lex. p.). A mint ez összeállítás mutatja, a hónapok magyar nevei vagy latin eredetűek, vagy pedig oly magyar elnevezések, melyeknek megfelelőket a szlávok közt nem találtunk; a szlovénben ugyan van itt-ott egyezés, de e nevek oly újkeletűek, hogy a szlovénben magyar eredetűek. Olasz, még pedig velenczei olasz vagy pedig CYRILL és METHOD-féle hatás e neveken ki nem mutatható. Húshagyó. A farsang utolsó három napja a quinquagesima-ba esik (quinquagesima = Fassangh wasarnap, Erdy-k. Nyelveml. IV. 150, 202; kilencbehago harmad vasárnap, Döbr.-k. Nyelveml. XII. 149, hat hagyó), NySz., conka hét Döbr.-k. Nyelveml. XII. 258.); e három napnak CZUCZOR-FOGARASI szótára szerint húshagyó a közös neve (v. ö. SZAM.-ZOLN. Oki. szót. húshagyó hétfő). Szorosabb értelemben azonban hushagyó-n (esetleg: húshagyat, MTsz.) a farsang utolsó, keddi napját értjük. E kifejezésünkről azt írja ÁSBÓTH (v. ö. NyK. XVIII. 394. s köv. 1.), hogy az óbolg. me_sopusth (meso: hús, pustiti: hagyni) fordítása. ÁSBÓTH szerint az óbolg. mesopustTy «bőjt»-öt (értsd: quadragesima, MIKL. Lex. p., qeTbipe,necíiTHim,a,