Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241
276 MELICH JÁNOS. 2. Februarius, február: Münch.-k.: Februarius; —lat. februarius, vulg. lat. febrarius, ol. febbrajo. Gör. kel. szláv: óbolg. fervarb (Assem.), egyh. szláv : ferbvarb, fevrarb, or. fevralb stb.; rom. kath. szláv: szlov. február, t. február, horv. február (okieve1 lekben: febrar, prbvarb, SURM. Acta croat. 179. 182. 184. stb.) stb. — Nem latin elnevezések: W.: Bőith elo ho, B.: Beyth ele h<>, esetleg Beit elsoő haua (MURMELLIUS), gyertyaszentelő hó (NyK. III. -339.); — hazai szlov. szüsec (Dober pajdás czímű naptár), pozimec (= tél utó), szvecsán (Gráczban nyomtatott haz. szlovén nyelvű imakönyvekben), osztrák szlov. svecán, secán (PLETERSNIK ; TRUBER 1572. évi Kalend.-ban siecan, Kres II. 643.), kaj-horvát szvéchen {eh = cs, JAMBR.), sv'eéen (PLETERSNIK), veliak (JAMBR.), CS. únor, Gör. kel. szláv középbolg. secbn'b, sécem, (v. ö. még MIKL. Lex. p.). Megemlítem, hogy az erd. szászban spirkdl — februarius (lat. spurcare: verunreinigen, v. ö. Korrespondentb. XXVII. 12.), s hogy ez a szó a németben csak Mosel vidékén járatos. 3. Márczius : Münch.: Március ; — lat. mártius, ol. marzo. Gör. kel. szláv: óbolg. marfb, egyh. szláv: mar Vb (írva: marbtb, mar'frb stb. MIKL. Lex. p.). or. marVb stb.; róm. kath. szláv: szlov. viarec, t. marec stb. — Nem latin elnevezések: W.: Bőit mas ho, B. és Ps.: Beyth mas ho ,• — hazai szlov. mali tráven (Dober pajdás ez. naptár), predmladnyeh- (== tavasz elö), szüsec (Gráczban nyomtatott hazai szlov. imakönyvekben), osztr. szlov. súsec, kajhorv. szusecz, gregurschak {eh = s), cs. bfezen, gör. kel. szláv suchy, suchij (MIKL. Lex. p.). 4. Április: Münch.: Április; — lat. április, ol. aprile (vei. avril, piem. avri, avríl, bolognai avrel stb.), ráto-rom. apréile, avréil (IVE 45.). Gör. kel. szláv: óbolg. aprilb, egyh. szláv aprüb, or. aprelb stb.; róm. kath. szláv: szlov. april, t. aprit stb. — Nem latin elnevezések: W.: Zenth Gorgh ha[ua], B.: Zenth Gergh ho, Ps.: Zenth Gergh haua; — hazai szlov. velki tráven (gráczi nyomtatványokban: mali tráven), szred. mladnyek (— tavaszközép), osztr. szlov. mali tráven, kaj-horv. mali tráven, cseh dubeu ,• gör. kel. szláv középbolg. brezcn'b (Ochr. ap., MIKL. Lex. p.-ban nem említi). 5. Május : Münch.: Maius ; — lat. május, ol. maggio (a velenczei és olasz latin emlékekben a hó neve latinul madius, nálunk ez nem fordul elö). Gör. kel. szláv: óbolg. és egyh. szláv máj (szerb kútfőkben levő maé olasz eredetű, MIKL. Lex. p.), or. maf; róm. kath. szláv: szlov. máj, t. máj stb. — Nem latin elnevezések: W.: Pynkőfth ha[uík\, Ps.: Pynkesth haua;— hazai szlov. riszálscsek (= pünkösd hava; gráczi nyomtatványokban: vélki tráven), pomladnyek (= tavasz utó), osztr. szlov. veliki tráven, kaj-horv. velíki tráven, filipovschak (eh = cs), rosoczvet (s = zs), szviban, cs. kvéten; gör. kel. szláv középbolg. trevewb, trévn'h (olvasd traven'b s v. ö. MIKL. Lex. p.).
