Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 275 stilusra PAOLI, Programmá seolastico di paleográfia latina III. 177.), sem pedig szeptember elsejével, a mint az szokásos volt bizanczi mintára CYRILL és METHODnál, s általában a gör. kel. egyházban. Nálunk az év deczember 25-én kezdődött (v. ö. KNAUZ, Kortan 94, 100. 1. és kis karácsony). Ha azonban az év kezdeténél nem tudunk semmiféle velenczei olasz hatást kimutatni, még kevésbbé tudunk ilyet kimutatni a hónapok magyar elnevezéseinél. A hónapok neveire legrégibb magyar adataink a Müncheni (rövidítve: Münch.) és a Winkler-k.-ékben (röv.: W.), a Batthyánymisekönyvben (röv.: B.) és egy XIV. századi psalterium XV. századból való bejegyzései közt találhatók (röv.: Ps.; a két utóbbi közölve M. Könyvszemle, új foly. III. és XII. 254. 1.); a XVI. századból több naptárunk és nomenclaturánk, pl. MURMELIUS, SZIKSZAIFABR. közöl magyar neveket, SYLVESTER meg csinált magyar neveket, pl. január = erőss hó stb. A következő összeállításnál első sorban a XV. századi emlékeket, mint legrégibbeket vettem figyelembe. A hónapok magyar nevei már most részint tiszta latin nevek, részint pedig magyar elnevezések. 1. Januárius, január : M.: Januarius; — lat. jánuárius, vulg. lat. jenuarius, ol. gennajo, friauli zenár. Gör. kel. szláv: óbolg. enuari> (Assem.), egyh. szláv : jenuarh, envarb, genbvarb, gjenvarh, or. janvarh stb.; róm. kath. szláv: szlov. január, cs. t. január stb. A velenczei olasz és friauli ladin hatás alatt az olasz-szlovénben és a horvátban íenar, zenar (v. ö. Rad CXXXVI. 186. és STREKELJ, 0 beneskom rokopisu XVII. lap). A magyarban a hónapok neveit már a XV. században ki tudták fejezni magyar szavakkal is; a latin nevek helyett szláv elnevezéseket találunk a gör. kel. szláv nyelvemlékek közül a XII. századi középbolgár «Ochridskij apostol »-ban és (tSlépcenskij apostol »-ban (a naptár kiadva SREZNEVSKJJ, Drevnije slavj. pamj. jusovago pistma 79—112. 1.). E nevek sokszor egyeznek a róm. kath. szlovén elnevezésekkel. Közlöm e neveket, hogy lássuk, hogy a magyar elnevezések nem fordítások a szlávból. — B. Bódog Ázzon ho (v. ö. Nyr. I. 29, NyK. III. 339, és MURMELLIUS ; később : Kis Karácson hava, míg Boldog Asszony hava = augusztus); — hazai szlov.: proszínec. szvecsén (Dober pajdás czimü naptár 1900., 1901. stb. évfolyamaiban), szredzímec («télközép», magyarból), osztrák szlovén: prosinec (v. ö. Koledar Druzbe sv. Mohóra 1888.), kaj-horv.: proszinecz ali széchen (eh = cs, JAMBR., a kaj-horv. adatok mind JAMBR. szótárából valók), cs. leden. Gör. kel. szláv középbolg.: prosinecb (v. ö. MIKL. Lex. p.: npocHNMik). 18*