Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 25 Kóczán; e név a lat. Cantianus-ból ered, példákat azonban nem tudok előfordulására. Kolos: Naptárainkban február 10-óre «Scholastica» napjára van írva e név; jelenthet azonban férfit is. A szó eredeténél két lehetőség van : a) A lat. Claudius és Claudia-ból egy feltehető régibb ol. Cloggio (későbbi Chioggio) lehet a szó eredete (v. ö. Paris = Pariéi, dús = vei. ol. Aogé). Ebből a Kolos megmagyarázódnék. P) A második lehetőség az volna, hogy a Kolos a Miklós beczéző alakjából lett (v. ö. ol. Nicolosa, Niccolosa, Cosa, rov. ven. lad. Kuluóza (IVE 11. 1.). Kolaba: 1086 : Coluba (arator); — v. ö. Galambod. Konstantinus: II. Béla nem eredetiben maradt bakonybéli itéletlevele: Testes . . . Constantinus : — gör. lat. Constantinus (a név el volt terjedve Dalmácziában, Isztriában, Apuliában, JIRECEK, Die Rom. I. 2, 31.). Korlát, v. ö. Károly. Komélius : 1177 táján: Cornelius comes geurienfis;— lat. Cornelius, ol. Cornelio, Corniglia, Cornelia (nő). Sem Velenczében, sem Dalm.-ban a XI., XII. században ilyen nevű emberek nincsenek. Kozma: 1095 : Cofm a-f episcopus (ugyanőt említi az 1134. Feliczián-féle Ítéletiével); 1113: principes Cosmam et Moyfen, u. o. terram comitis Cosrnae, u. o.: in monte qui vocatur Cosmas, u. o. comes Cosma (átiratban Cosmas) [ 1086: XL porco cum custode nomine Cosmas, u. o.: hic sünt liberi . . . Cosmus (!) Damianus | 1199: ultra Zala quod uocatur Cufmadomiam (Haz. Okm. V. 1.). Naptárainkban: Kozma (Münch.-k. napt. szept. 27, Erdy-k. II. 328. és KNAUZ, Kortan), zent Kozma devmyen napyan (Marg. L. 153.), zent Cozma (Erdy-k. II. 328. és Oki. szót.); — lat. Cosmas (et Damianus), ol. Cosmo, Cosimo (e Damiano, Velenczében e szenteknek csak 1532. óta volt templomuk, Ven. Chron.; Dalmácziában korábban, JIREŐ. Die Eom. I. 55, 2. rész 31.), ráto-rom. Csmed, szlov. Kozmás (és Damjan), Kuzma, Küzma, Kosmas (lajbachi Letopis, 1891: 140.), cs., t. Kozma (a cseheknél igen elterjedt név a XI., XII. században). A gör. kel. szlávban: Kozma (és Damian, Damiján, Assem. ev. naptári rész nov. 1., jul. 1. ugyanígy más naptárakban), bolg. Kozma, Kuza, Kuzma (Sborn. XV. 196. stb.). Krátó: V. S. Ger. 11. §: «Monachi ... de Beel duo Crato et Thazlo» (a legenda 12. §.-a szerint tudott magyarul); — a V. S.