Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1
A MAGYAR SZÓFEJTÉS ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE. 39 chatin-na\, a gyolcs'ot kencir-rél stb. veti ossz.. Hasonló számos szláv, német, latin stb. szóval való összevetése is: álgyu; szl. d'elo; ápolni = lat. amplecti; apród: lat. apparitor; bácsi, bátya : szl. brat; bokor: szl. krov stb. Amellett képtelen jelentésváltozásokat is vesz föl; pl. bugyog : ol. bugiare «hazudni)) ; bűn és illir bírna seditio; dermedni és görög derma bőr; gyalu és dalm. gyela pinus stb. Ugyanaz az elv mint az Affinitas-ban a finnugor hasonló hangzású szavaknál. Föltételezi, hogy valamikor közös jelentésűek voltak s a mai külömbözök ebből ágaztak szét. Az idegen elemek kimutatása terén már nagyobb haladást jelez LESCHKA ISTVÁN Elenchus vocabulorum Europasorum cumprimis Slavicorum Magyarici usus, id est quas Magyari Asiatici, cum in Pannoniam venissent, linguam suam exculturi, a gentibus Europseis assumserunt, suique usus fecerunt» etc. Buda, 1825. Ez a munka egy évvel előbb volt sajtó alá készen mint GYARMATHYÓ, t. i. 1815-ben, ugyanakkor a censor kezén is keresztülment, de csak a szerző halála után 1825-ben jelent meg fia kiadásában. 271 lapon összesen 2135 szót igyekszik idegennek kimutatni. Ezek között is igen sok a tulajdonnév és meglehetős számú olyan szó, melyet a magyarságnak igen kis vidéke sajátíthatott el a szomszédos idegen nyelvből s ezek mint nem közkeletűek szintén nem igen jöhetnek számba. Ilyen tulajdonnevek: Afrodita, baléna, Baldrian, Káspium tenger, kazuár, struez stb.; bakarics == lat. bacharis fekete peczércze fű ; ballás — balasus, a német Ballas-ból, egy kő neve; bibula szítató papiros = charta bibula; bolonyik mocsári petrezsetyem = szl. bolotnyik (?); buplár mezei paszternák = lat.-gör. bupleuron; galles s=s szl. galles gubacs; ispót ásó = ném. spate stb. — Első sorban szlávból kerülteket, de aztán német, latin és görög eredetűeket tárgyal. Nála is találunk természetesen sok helytelen összeállítást, 200-nál több olyan szót, mely a magyar nyelv ősi tulajdona v. a mely már magyar továbbképzés és nem esik az idegen hatás rovása alá, pl. apad, apály, ásít, karcsú, mardos, ragyog, eper stb. — kaszás, bemázol, elpalástol stb. Sok szót, melyet a törökből vettünk, szintén szlávból származtat; pl. árpa, disznó, harang (mong.), koboz, komló, kóró, tiló stb. A hol ilyen tévedésekbe nem esik, ott egybeállításai nagyobbrészt ma is megállják a helyüket s munkájának egyik érdeme, hogy pontosan igyekszik megállapítani,