Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Értesítő - Irodalom - 273

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 361 Kel. szláv VarhJtava (WA^WUAKA, WAQHAHA) = rom. kath. szláv: a) bázai szlov. Barnabás, staj. szlov. Barnabás, cseh Barnabás, t. Barnabás, lengy. Bárnábász, hazai paul. kath. bolg.: Barnábas ; b) osztr. szlov., szerb-horv. Barnába (VUK, TRUBEB, DALMATIN, angol bibi. osztr. szlov.); p) Lat. Barabbas lator, ol. Barabba, gór. Bapappá?, gör. kel. szláv tíap<iitiM == Varavva = róm. kath. szláv: hazai szlov. Barabbas, osztr. szlov. Barabás (Jézus moje pozs. 197. 1., DALMATiNnál Barabás), t. Barabás, cs. Barabbas, lengy. Barabbasz. A lat. s helyén álló s hang tehát a körülöttünk fekvő róm. kath. szláv népeknél megvan. Benedek: 1055: Signum Benedicti archiep. (ugyanez a pap a V. s. Ger. 19, 20. §-ában Beneta); Leg. s. Steph. mai. 7. §., Hartv. v. s. Steph. 7. §.: Benedictus (Lengyelországból jött szerzetes) ; 11.34: Benedictus custos, 1170: Benedieto ; Marg. Leg.: 51, 66, 67, 203, 204, 219, 220: soror Benedicta (a latin alak még: 1116—31, 1157—58: sancti Benedicti); magyar alakú keresztnevek : 1 !35 : Beneduc (vinitor), 1171 : Benedic (comes bezprimiénsis), u. o. Ego Benedic; Marg. Leg.: 139, 152 : Btmedevk (ács és szabó emberek), u. o. 157: Benedek (egy fiú neve; más magyar oklevélbeli adatokat láss Oki. szót.); naptárakban a szentnek Benedek, Benede (KNAUZ, Kortan, 146, 147.), Benedeg (Példák k. 5.) iieve kerül elö. A névnek nyelvünkben számtalan kicsinyítése van (v. ö. Oki. szót. Bece, Beké, Bene, Bence, Benke, Benko; saját gyűjtésemben magyar alakok: Bedének, Béna, Benata, Bende, Beneta, Benuxa, Benus, lásd a szláv eredetű nevek közt); — lat. Benedictus, ol. Benedetto (olasz kicsinyítések: Benno, Bene, Betto, Bettino, Benedettino, Bettuzzo, Bettazzo), vei. ol. Benetto, friauli Benedett (innen olaszföldi szlovén Benedet, Arch. f. slav. Phil. XIV. 234, STREKELJ, Beneski rokop. IV.). A szláv nyelvekben a szónak következő alakjai Vannak: szlov. Benedik (Bedenik, Benko, Benedek, JANEZIC, Zobr. szlov. 77.), horv. Benedik (FILIP. szót., horv. akad. szót., SUBM. Acta croat. 135, 269, 350, 351, u. o. 243: Bendek, dalmát és dalm. horv. alakok: Benedocco, Benko, Benda, Bene, Bince, Béna, JIRECEK, Die Rom. I. 71, 72, 73, 2. rész 25. 1.), cseh Benedikt (Ben, Béna, Benata, Benda, Beneda, Benedicht, Bének, Bénik, Benka, Benes, GEBAÜER, Staroc. slov., Bina, Byn, EBBEN, Regesta), kath. hazai bolg. Benedikt (KBISTOFCSAK, Kas nauk 3.1., ny. bolg. Véné, Venko Sborn. XV. 194.). A magy. Benedek azért nem olasz eredetű, mert az