Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Értesítő - Irodalom - 273

362 MELICH JÁNOS. olaszban a lat. -ct:tt-vé lett, olaszos alakban Benedet-nek kellene lenni a szónak, ilyen azonban nincs, míg az olaszszal érintkező szlovénben van (Benedet, Ar.f. sl. Ph. XIV.234.). V.ö. a szláv eredetű nevek közt is. Bereczk: 1086: Briccius (egy mansio neve Dunántúl, v. ö. CSÁNKI, Magyarorsz. t. földr. II. 736 : 1331 : villa Beruzk Vasvármegyében), 1171: Burucci (olv. Böröczk, esetleg: Börökczi; a Pannonh. Szt. Ben. r. t. I. 803. lapja szerint Brictius volt a váczi püspök neve 1222 táján, későbbi adatokat láss Oki. szót., naptárakban Bereck, Beretzk, Beretzzk (KNAUZ, Kortan 150.), Berecz (Érdy-k. II. 457.); — lat. Brictius. A név sem Dalmácziában, sem Velenczében nem fordul elő. A magyar Bereczk szláv közvetítéssel került nyelvünkbe. A kaj-horvátban a szó Brcko (FILIP. szót., varazsdi kalendáriumokban írva Berczko is = Brcko, horv. akad. szót.), osztr. szlov. Britius, v. ö. TRUBER 1575-ben, Letopis, Laibach 1891 : 140. 1.); a magyar a Brcko alakból való. Ezt a nézetet részletesen Bertalan ós Gergely szavaknál fogom megokolni. Bertalan: Mint keresztnév, már a legrégibb időkben is el volt terjedve (v. ö. Oki. szót.; igen elterjedt név Csehországban ÉRBEN, Kegesta és Dalmácziában, JIRECEK, Die Bom. I. 2, 24.), Szent László király Szent Bertalan napját az ünnepek közé sorolta; magyar alakjai: Bertalam (Erdy-k. II. rész kiadás 255.1., Batthy. misek., Winkl.-k., Jord.-k., Marg. L. 126, 223.), Birtalam (Münch.-k.: Máté X. 3, Márk III. 18, Luk. VI. 14.), Bartallus, Bertalan (KNAUZ, Kortan 145, Apóst. mélt. 36, 54.), Bortolon, Barthalom, Bertalem, Bertalom (Oki. szót.); —lat. Bartholomaeus, ol. Bartolomeo, Bartolommeo, vei. ol. Bortolamio (v. ö. BERTANZA e LAZZARINI : 11 dialetto veneziano: 1300. évi adat: Bartholameo pleuane 15. 1., 1307 : Bertholomio 23. 1., 1307: Bartholomeo 25. 1., 1308, 1310: Bortolamio 26, 31. 1.), bolognai ol. Bertelmí (Ferrari szót. X. 1.), romagnai ol. Bértul (Sitzungsb. LVI. 655.), genovai ol. Bertume, Bertumelin. — Nézetem szerint a magyar Bertalan, Birtalan szláv, még pedig római katholikus szláv közvetítéssel került nyelvünkbe. A görög keleti szlávságnál Vartoloméj a szó (gör. Bapd-oXopaioQ : óbolg., bolg., kisor., szerb, bolgárban V'hrtolom is, Sbornik XVI—XVII. 2, 35.), míg a róm. kath. szlávságnál 6-vel van a szó (t. Bartolomej, cs. Bartolomej, lengy. Bartlomej, horv. Bartolomej). A szerb-horv.-szlov. nyelvben a lat. mássalh. + vocalis -j- r szókezdet mássalhangzó + r-ré is lesz, így lett a trinitas'