Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

14 HALÁSZ IGNÁC Z. függeszteni, mint irkál és firkál, oszlik és foszlik, feslik, így ló'n ej-höl fej. De micsoda basonlóság (analógia) vagyon az aj és agy, azaz fej között? Szép vagyon, mert PP.-ban annyi mint crena, ragasztékosan aj a a nyílnak: crena sagittaa, németül: köcher, pfeilen-beháltniss. Crena másképen magyarul annyi, mint: közösség, metélés, rovátolás vagy rováték. A nyílnak rovátéka annak mintegy aja, ajaka és szája. Az aj, ajak pedig a Fejnek egy része és tagja, s így (Pars pro totó) a rész az egész gyanánt vetetvén, az aj, agy helyesen mondathatik fejnek.). (I. 127. 1.) 2. Agyar. «Agyar több tagú szó lévén, gyökérnem lehet. Mi hát a gyökere? 1. A Debr. gram. 297. lap. azt tanítja, hogy agy (caput), minthogy annak a része agyar fog. 2. GYARMATHI aper diák szóból csavargatja magyar hangon. De 3. ón azt Ítélem: hogy harag szóból veszi eredetét, mert a vadkan agyara az ő haragjának és bosszúállásának szerszáma és szám-szer-íja, evvel ijeszti és űzi el ellenségeit. De hogy-hogy lehet haragból agyar? Mert 1. agyarból betű ált téve lészen aragy, ebből arag kemény ^-vel (mint gengéből lett gyenge), 3. arag-ból //, elétevőleg lett harag (mint adj békét és hagyj békét öggyet tészen ; omlít és homlít stb.). Bizonyára a ki valakire haragszik, az feni fogát ellene és arra agyarkodik.» (130. lap.) Balaton nem szláv szó, hanem ered. = barna-tó. Barnató-ból betűáttéttel lett Baráton, ebből r l cserével Balaton. A Fertő = fehér tó, fejér megr. fer és minthogy ez magashangú, a vele összekötött tó is magashangú tó lett: fertó : fertő'. — A böjt a latin jejunium első részének, a jej-nek mása: 1. aJej-hez per prosthesim függesztek a b betűt, a végéhez pedig a t paragogicumot s ló'n bejt. 2. Bejt-ből gömbölyű szájjal böjt kerekedek." — Darának mi a gyökere? ítéletemként tör ige . . . Tör igéből törő helyett lett 1. törek és tőre . . . tőre szóból 2. vastag hangon ló'n tara, a mi szokatlan. 3. Tara szóból dara kerekedék. — Dió, dijó, dívó héj vagy haj gyökérből származik, mert 1. D betű gyakran felcserélődik A-val (hebeg: dadog), 2. ezen betűk a és ó sokszor felcserélődnek a mással érthetőt származtató szókban (jó fajta: jó fajtú : jó fájó). Ennélfogva kemény héa, kemény héú helyett lett: kemény héjó gyümölcs, ebből h felcserélve d-vel, megrövidítéssel hozzáértvén a kemény és gyümölcs szót: déa, dia, dió, dijó, j pedig v-vel felcserélve divó kerekedék (436. I.). — Nadály gyökere : rag. Ebből ered: ragad, ragad-ból ragadály, ragadályból megrövidítve ló'n ragály, ragályból nadály, r betű felcserélődve n-nel és d betű #-vel (III. 390.). — Legény szó honnét származott ? Neveidékény szóból megrövidítve, melynek a gyökere nő ige (ereseit), ebből származik nevelkedik ige, ebből neveikedény. Megrövidítve először lészen