Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 47 veténec reiá sorsot = Vulg. miserant sortem = Zogr. METAA^A •K p 'k Ü h tí\, Mar. JKp'kumA; Assem., Sav., Ostr.: Jtrébijq. 4. János XIX. 24: Münch.-k.: nilazionc o rolla kie legén.... en ruhámon ereztettec nilat; Jord.-k.: vesswnk sorsoth raytta, kyee legyen ... az rwhamon sorsot veteenek ; Károlyi: sorsot veténec = Vulg.: sortiamur de illa cuius sit... . in uestem meam miserunt sortem = Zogr. A\n"k<wrk

;K p*fc c H W\ O HK . . . . MÉTAUJA JKPHVKHIA; Mar. <wcrkMk % p *k E H IA ... Mf TAHI A ÍKPÍÍKHÍA; Assem., Sav. kn. és Ostr.-ban hiányzik a hely. [Ezenkívül előfodul még a nyil szó «sors, szerencse» értelemben Bécsi-k. Micheas II. 5; Jord.-k. Apóst. I. 25, 26; XIII. 19.] Az evangélium-fordítások már most megerősítették azt, a mit a zsoltárfordítások vallottak; a tanulság pedig az, hogy a magyar szókészlet történeti fejlődése szempontjából az idegen eredetű sors és szerencse kiszorította a régi magyar nyil-a,t, a melynek «sors, szerencse» jelentése összefügg a régi magyar földfelosztással (v. ö. nyilvetés, ?n/?7vonás stb., TAGÁNYI K.: A földközösség története Magyarországon, Budapest 1894, 7. 1.). A másik tanulság pedig az, hogy a m. nyil = sors = szerencse-nek megfelelő óbolg. kifejezés SK p *k & H H. De tovább megyek ; a zsoltárfordításokban előkerül ez a kifejezés is: szerencsés ; kérdés: mi ennek az egyértékese ? Az adatok ezek : 1. XXXVI. Zsoltár, 7. vers: Döbr.-k.: Ne gőnörkögel abban ki önön vtaba zerences ; Keszth.-k.: ky zerenchassultatyk w vtaba; Kulcsár-k.: ky zerenchassultatyk w vtaba; a Festetics-, Apor- és Batthy.-kódexben nincs meg a hely; Károlyinál (37. zsolt. 7. v.): szerenczés = lat. Noli emuiari in eo qui prosperatur in via sua = óbolg. Psalt. sin.: HÉ píKuiiovp c n 'k ÜK IJI H> ÍM O\* II<KTEA/\K cuoi/Wk. - V. ö. szlov. zsoltárford.: ne razsrdi se zaradi njega, ki ima sreco na poti svoji. 2. XLIV. 5 : Döbr.-k.: zerencesvl vgekeziel; Keszthelyi- és Kulcs.-C: ygyekezyel bewsegesth; Batth.-k.: iduesegünkre czelekedgel (az Apor- és a Festetics-k.-ben nincs meg a hely) = lat. intende prospere = óbolg. Psalt. sin. c n i* i upCTKO\fH (v. ö. SAFARIK, Uber den Urspr. 44.). B. LXV1I. 20: Apor-k.: bodog ösuent töt műnekőnk; Döbr.-k.: zerences vtat tezen nekönk, Keszth.- és Kulcsár-k.: beivseges wtath (a Festetics- és Batthyányi-k.-ben nincs meg) = lat. prosperum iter faciet nobis. Ez a hely az óbolg. Psalt. sin.-ban hiányzik, úgyszintén a későbbi, SrtEZNEVSKutől kiadott (Drevnije slav. pamjatniki) zsoltárfordításokban is. A horvát glagolita zsoltárokban «pospésit nam bogb spaseni nasiht» áll (v. ö. BEEGIC: Ulomci svetoga