Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 413 jelentésben a szó elavultnak tekinthető, ma inkább ló-pata-ról beszélünk (v. ö. t. pata, cs. pata, szlov. peta, egyházi szláv peta, pL Ostrogi biblia, Genes. XLIX. 17 : IIATS KdftbC&J = ungulas equi). A népnyelvi kapta, kapcza (a ló patáján levő betegség, daganat, MTsz., Czucz.-Fog.) ezzel a «pferdehuf» jelentésű kaptával függ össze. A második jelentésben (sehuhmacherleisten, instrumentum sutoris) a kapta ma is általános, s régiségét bizonyítja, hogy már a Schlágli szój.-ben ezzel a jelentéssel van meg (2255. szám a.). Az a szláv nyelv, a melyből mi kapta szavunkat vettük, kell, hogy mindkét jelentésben bírja a szót. Az óbolg. zsoltárfordításokban szó van «ungula vituli» ?* borjúnak a körméről. A hely ez: Psalt. sin. LXVIII. 32: TÉAKUA ... i^ittíFiiiiTA nd^turvn, BÉRC.: Ulomci: painoKti, Ostrogi bibi.: paznokti = Vulg.: super vitulum . . . produeentem ungulas, Aporkód. : kormokét, Döbr.-k.: korom nevelő borional. Ez idézetből az tűnik ki, hogy a borjú-, s általában a baromkörömnek az óbolg.-ban pazmgWb (többese pazneg^ü) volt a névé. A szláv nyelvek egy része ma is külömbséget tesz az «unguía jumentorum» és az ungula equorum» közt. Az «ungula jumentorum» a szerb VÜK-DANICIC-féle bibliafordításban pápák (v. ö. VÜK szótára: die klaue), a szlovén DALMATiNnál (v. ö. LXVIII. zsolt. 32 : parkié) pdrke'j, a hazai szlovénben paZle (v. ö. TERPLÁN, Knig. zolt. LXVIII. 32 : telcsics pazldti), a tótban paprcek, paprcok stb. E nyelvekben az «ungula equorum» kopyto (v. ö. t. kopyto, szlov. kopíto stb.). Vannak azonban szláv nyelvek, a hol a kopyto «ungula equorum et jumentorum» jelentésű. így az orosz Ostrogi bibliában (Levit. XI. 3, 4, 5, 6, 7, 26, Dent. XIV. 6, 7, 8.), a népnyelvi or. fordításban, valamint a bolgár népnyelvi fordításban is. A szláv kopyto egyébiránt olyan szó, a mely minden szláv nyelvben előfordul (v. ö. or. kopyto, lengyel, cseh, tót: kopyto, bolgár, szlovén kopíto, szerb-horv. kbpito). Csak a jelentésben van külömbség ; a szláv nyelvek egy részében csakis «lópatá»-t jelent, más részében e mellett «baromkörmöt» is. Az óbolg. nyelvemlékekben nincs szó «ungula equi»-ről, a későbbi szláv nyelvemlékek alapján azonban állíthatjuk, hogy a «kopyto» volt a szó alakja (v. ö. SHEZNEVSKIJ : Mater., MIKL., Lex. pal., és az Ostrogi bibliában : Genes. XLIX. 17, Judic. V. 22, IV. Eeg. IX. 33, Ézsai. V. 25, Ezek. XXVI. 11. =