Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

414 MELICH JÁNOS. ungulae equorum). Támogatja ezt az is, hogy a kopyto az összes szláv nyelvekben «lókaptá»-t is jelent. Ezek szerint tehát a magy. \ó-kaptá-t lehetne származtatni egy óbolg. kopyto-loól (= ungula equi). Azonban tekintetbe kell vennünk, hogy a m. kapta csakis olyan nyelvből való lehet, a hol a kopyto = kaptafa, schusterleisten is. S ez a jelentése a szláv szó­nak csak egy bizonyos szláv nyelvcsoportban van meg. A kaptá­nak a szláv nyelvekben következő elnevezései vannak: A) kopyto: 1. lengyel kopyto (schuhmacherleisten, LINDE), innen lelet való a kisor. kopíto: schuhmacherleisten (BCM) Ha O^HO KonuTO = alles über einen leisten geschlagen, ZELECHOWSKI), a melynek elterjedésére fontos, hogy MITBÁK és CSOPEY szótárai nem ismerik | 2. cseh-tót: kopyto: schuhmacherleisten, kopy ár: leistenmacher | 3. osztr. szlov. kopíto, hazai szlov. kopítq: leisten (v. ö. vse po énem kopitu = alles nach einer faijon, na jedno kopito nabití = über einen leisten geschlagen, v. ö. egy kaptára verni, NySz.), kopítar: leistenschneider (PLETERSNIK) | 4. horvát: a) ca-terulet: kopito: forma di scarpe, legno, sul quale si cuce la scarpa, calcei forma, leist (BELLA, STULLI, VOLTIGGI ; magam Novi­ban kalap és kdpito-t hallottam); (3) kaj-terület: kopito sosztarszko (BJELLOSTIJENEC, HABDELICH) : forma calcei, modulus (v. ö. horvát akad. nagyszótár). B) Orosz, kisor. kolódka: kaptafa (MITBÁK, DALJ., ZELE­CHOWSKI). C) Bolg. kal'hp'b (Duvernois), szerb kálwp (VÜK.) : kaptafa. E nyelvekből átment a szó az oláhba is (calúp, CIHAC II. 555). Az oláh nyelv egyébként is tanulságos vallomást tesz; itt megvan a copítá is, de «ungula» a jelentése (v. ö. corne du pied, ongle, sabot, CIHAC), míg a kapta-fa calúp és a magyar eredetű cáptá (Arad­megye). Azokban a nyelvekben, a hol a kopyto = kapta-fát jelent, a lókaptá-n&k is kopyto a neve, némelyikben csakis az «ungula equi» kopyto (v. ö. feljebb). Végül még egy hangtani bizonyíték, hogy a kapta nem lehet bolgár eredetű. A szláv kopyto ugyanis a lengyelben, oroszban az y-n, bolgárban, szlovénben az t-n (kopíto) van hangsúlyozva. Az i kiesését mi csak úgy érthetjük meg, ha a szó az o-n van hangsú­lyozva. Ez a hangsúly van a cseh-tótban és a szerb-horvátban (kopito); a hangsúlytalan i közvetlenül a hangsúlyos szótag után eltűnik ugyan a bolgár nyelvjárásokban is (v. ö. bolg. vodenícű és vodéncú, CANKOF 4. 1.), de e szóban az oláhba is copítá alakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom