Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 409 lésem szerint kokos = kakas Nyitramegyében (ERNYEI ISTVÁN értesítése). A tótban ugyan kokét a «kakas» általános irodalmi neve, s a kokos több tót dialektusban a «penis» neve (ugyanitt kokot = v.;ö. gyermeknyelvben kakaska = penis). Ez adatokkal tehát sikerült olyan nyelvet találnunk, a hol a kokos, kokes = gallus. Nem állítom azonban, hogy a kakas kétségtelenül cseh-tót eredetű szó. Van ugyanis egy ó-or. nyelvemlék, a hol az óbolg. kurh = kakas helyett kokosi>-t találunk. E nyelvemlék a IX—X. századi Gfcen. Ev. Grig. (v. ö. AMFILOCHIJ III. 2. 79). Ez orosz szerkesztésű nyelvemlékben kokos'b = m. kakas. Nagyon valószínű, hogy ez a kokos adat bolgár nyelvjárási adat, s nem orosz. E hitben némileg megerősít az, hogy egy XIV. századi bolgár kéziratban a kokos'b = aceipiter (MIKL , Lex. pal.), a mai bolgárban kokosar = astur palu.mbarius, acTpeőt (Sborn. VII. 420, DUVERNOIS: Kyp0B0,nT>, a szerbben kokosar = tyúkól, CVIJIC, Naselja I, 63.). — A mai bolgárban azonban a kokosb (DUPERNOIS) kizárólag «tyúk)>-ot jelent (v. ö. pl. kokosín trti> == Sborn. VII. 226, X. 332, XIV. 202.), míg a «kakas»-t pitéi, petél-nek hívják (v. ö. Arkiv VIII. 261.). JIRECEK «Geschichte der Bulgarenw czímű müvében közöl egy bolgár helynevet, a mely «kokosí-glavci-uak hangzik, s «Hahnenköpfe»-tjelent(lll. 1.). A szerb Decani kolostor 1330 iki alapítólevelében (v.ö.MiKL.Mon. serb. 93.). Ez adatokból az a meggyőződésem, hogy a cseh-tót nyelv mellett a bolg. nyelv egy részében is megvolt, esetleg ma is megvan a«kakas »> jelentésűítkokosi))). Fejtegetésem czíméűl a kakas-sal egy jelentésű népnyelvi kakát, kokotka (kakasszeg) szót írtam. Ez a kakát, a mely a szláv nyelvi kokot = kakas szóra megy vissza, s helyneveinkben is előfordul, szintén szláv eredetű szó, s azért nem lehet bolgár szó, mert bolgárul sohasem hívták a kakas-t kokotnsik. Fejtegetésem eredménye az, hogy a m. kakas lehet cseh-tót, lehet esetleg bolgár átvétel is (ol. kokos: puskakakas, s ugyanabban a jelentésben kisor. kakáé talán magyar eredetű, Nyr. XVI. 543, ZELECHOWSKI, v. ö. osztr. szlov. petelinec : hahn auf dem giessfass), a kakát, kokotka azonban kétségtelenül nem bolgár átvétel (kakát helyneveinkben igen régi, v. ö. 1403-ból Kakát, CSÁNKI, Magy. földr. II. 44, III. 681.), hanem cseh-tót (v. ö. ócseh kokot = hahn, BANK) vagy dunántúli szlovén. A «kakas» fogalomra való szláv szavakat a következő térkép tünteti elő :