Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

336 MELICH JÁNOS. hogy a bolgárban volt a történelmi korban drékh alak, elméleti játék, a melynek semmi pozitív alapja nincs. A hangtani bizonyítékok azt fogják mutatni, hogy a derék csakis szlovén, esetleg tót eredetű lehet a magyarban. Dézsa. A m. dézsa nyelvtörténeti adataink szerint nem régibb aXVX századnál. CALEPINUS és MOLNÁE A. ,scaphium'-nak értelmezik. A régibb nyelvben a ,scaphium'-nak szapu volt a neve (v. ö. Schlágli Szj. 1020, Beszt. Szj. 486.). Legrégibb evangélium-fordításainkban azonban a szapu ,modius' jelentésben van meg (v. ö. Münch. k.: Máté V. 15, Márk IV. 21, Luk. XI. 33, Jord.-k.: Luk. XI. 33.), s ilyenkor az óbolg. emlékekben a m. szapu-nab spadi> a megfelelője. Eendkívűl fontos a magy. dézsa eredetére a szó pontos jelentésének az ismerete; a m. dézsa: 1. általában scaphium, schaff,, scheffel: 2. mulctrum, vajköpülő faedény, túrós bödön (NySz., CzF., MTsz.). E jelentések közül a jScaphium'-ra megjegyzem, hogy hogy a magyarorsE. latinságban ,fejő, köpülő, fejő edény' (Beszterczei szójegyzék 1024, Schlágli sz.-jék 1444,1446)-nek is volt a neve.