Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 337 Az óbolgár nyelvemlékekben, valamint az általam elolvasott egyházi emlékekben nincsen szó sem ,scaphium'-ról, sem pedig ,mulctrume

-ról. Sok folyadékmértéknek és folyadéktartónak a neve van meg az általam használt nyelvemlékekben, de dézsá-ről, sajtárról sehol sincsen szó. Segítségül kell tehát hívnunk a szótári müveket. Nincs azonban óbolgár vagy az óbolgár nyelv alapján fejlődött egyházi szláv nyelvemlék, aholamagy. dézsá-hoz hasonló szó előkerülne (v. ö. MIKL., Lex. pal., SREZNEVSKIJ, Materialy, DANICIC, Ejec., LAVROV, Obzor). Azok a nyelvek, a hol a szó ma is meg van, a következők : 1. or. deéa, dééa : dagasztóedény, edény, dézsa (DALJ, MITRÁK), ó-or.: déza (UHLENBEGK, Got. EtymWb.: deigan alatt) | kisor. diáa : backtrog, diéka: fass, backtrog, ein gew. maass (ZELECHOWSKI). 2. lengy. dzieéa, dziezka, dzieszka, dzieéeczka : der backtrog, die beute, backdöse, szorb: ieéa, ze£ka, d£e£a (LINDE, MIKL., EtymWb.). 3. ó-eseh dieée, cseh dí£e: döse, backdöse, backtrog, diika : melkkübel, milchkübel, gelte, wassergelte, wasserbutte, wassersechter (BANK, GEBAÜER, Hist. ml. I. 40) | t. déza: dézsa, sajtár, d'ézka : dézsácska (BERNOLÁK). A t. alakról meg kell jegyeznem, hogy igen kis területen lehet elterjedve. 4. szlov. áé_£a: vajköpülő edény, kübel, bienenkorb, mulde, maltertruhe (PLETERSNIK), stajeri szlov. : desha: kübel, situla (MEGISER). 5. horv. dUa: mulctrum, scaphium, vydro (VERANTIUS), disa, disha: mulctrum (BJELOST.) A szó csakis Veglia szigeten, Zagorje (Varazad-m.) és Prigorje (Zágráb-m.) területen járatos | díéica: juhfejő sajtár, járatos a cakavac Brazzá-n (Braca) és a horvátországi Fuzinén j diéva: mulctrum, vas ligneum, fejősajtár, bor és más folyadék tartására szolgáló edény, egy füles borhordó-edény, lóitatásra való rocska. Járatos Horvátországban s a horvátországi tengerparton (v. ö. a horv. akadémiai nagyszótárt). Ez összeállításból kitetszik, hogy csakis a bolgár és a szerb nyelvben nincs meg a szó (VÜK szótárában nincs meg a szó, BRAN-TSICS és DERRA-szótárban közölt deza, valamint az arad- és biharmegyei ol. d'ezd magyar eredetű (Nyr. XVI, 442.); a szerbben, ha a szó eredeti volna díjega-iaak kellene lenni. A magy. dézsa jelentésót (scaphium, mulctrum) és hangalakját véve alapúi a mi szavunk csakis horv.-szlovén eredetű lehet. Hátra van még, hogy néhány szót szóljak a szláv szavak alapalakjáúl szolgáló ős-szláv *dézid-xó\. MIKLOSICH s utána a többi Nyelvtudományi Közlemények XXXII. 22