Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 335 {horv.: Reg. sv. Ben. Star. YIL 73, RANININ, Zárai és BERNARDIN-féle lectionarium); 5. steqna (v. ö. középbolg. Par. Grig. 11.1.: Dan. II. 32.). Semmiféle egyházi szláv nyelvemlékekben sem fordul elő a drék'b, MiKLOfcicH, SZREZNEVSZKIJ, VOSTOKOV, DANICIC ide vágó szótári müvei sem tudnak semmit egy óbolgár vagy egyházi szláv nyelvemlékben drék'b-ről. Mivel a drék'b semmiféle szláv fordításban elő nem kerül, kénytelenek vagyunk mai elterjedését vizsgálni, s ebből megállapítani, milyen nyelvű átvétel a derék. A szláv drék'h-nek következő elterjedése van : 1. Kisor.: dríenijj anstándig, ordentlich, brav; drik: gewisser theil des hemdes (ZELECHOWSZKI), hazai kisor.: dricnij : derék, termetes, markos, jeles, drik: derék, törzs (CSOPEY). 2. tót: driek : derék, driecny : derék, derekas (JANCSOVICS) ; BERNOLÁKNÁL : drék : derék, erősség, drécní : termetes, szálas, testes, izmos (itt á == ie). 3. cseh drik, dfícek: stamm, rumpf, schnürbrust, drícnost; stárke, dicke, wohlgestaltheit, dfícny: stámmig, wohlgestaltet, wacker, brav (RÁNK, JUNGMANN), morv. cs. drycny: hodny, hezky (BARTOS, Diai. mor, I: szótár, GEBAUER, Hist. ml. I. 40.). 4. szlov. drek, dreka (gen.): die corpulenz, drécen: corpulent, robust, gedrungen (PLETERSNIK, GEBAUER, Hist. ml. I. 41.). 5. horv. drecan, drican : testes, erős. jól megtermett (v. ö. horv. Akad. nagyszótára). A szó elterjedésére roppant fontos, hogy ma is, a múltban is csakis a horv. ca- és kaj-nyelvjárásban volt és van meg. A horv. Akadémia nagyszótára külön veszi a ca-horvát drik és a /caj-horvát (recte szlovén) drek alakokat; mindkét helyen a két kocsi oldal létráinak drik, drek a neve (v. ö. STULLI : drik : pars currus scalse instar), s ezt össze kell vetnünk a m. kocsi derék kifejezéssel (v. ö. egy kocsi derék-kai = horv. kaj: drék: kóla ponavama zastrta, da se psenica na nima nositi moze, Akd. nagy szótár). A kisor., cseh-tót, szlovén és horvát nyelven kívül nincsen szláv nyelv, a hol a drék'b előkerülne. Hasztalan keresnők a szót az orosz (nagy és fehéror.), bolgár, szerb, lengyel nyelvtörténeti múltjában vagy a mai nyelvjárásokban, nem találnók meg. Állítani azt, hogy a szó a IX. század óta veszett ki a bolgárságból, az oroszból, szerbből, helytelen volna, mert a szó mai geográfiai elterjedése azt tanúsítja, hogy a mennyire pozitív alapra vizsgálódhatunk, a szó csak a szlávság egy részében volt meg. Állítani tehát,