Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 307 2. Más orosz kútfőket eredetiben csak akkor használtam fel, ha erre különös szükség volt. így nem mulaszthattam el az orosz szerkesztésű XIII. századi «Vita Sancti Methodii»(russico-slovenice et latiné edidit FE. MIKLOSICH, Vindobonse 1870) czímű legendát, a melynek historiailag is, szókincsileg is hasznát vettem. Rövidítése : Vit. Meth. — Minden egyéb orosz nyelvtörténeti adatot vagy a JAGIC féle Specimina-kból (Obrazcy pravopisanija russkago), vagy SitEZNEVSKiJ-féle orosz nyelvtörténeti szótárból (röv.: SREZ. Mat.), AMPILOCHIJ evangélium, apostolus és apocalypsishez irt összehasonlító tanulmányaiból (röv. AMFILOCHIJ), vagy pedig MIKLOSICH Lex. pal.-ból vettem. Mivel az oroszoknak kereszténységre való térése délszláv ós görög papok érdeme, nagyon világos lesz, ha azt mondom, hogy e legrégibb orosz szerkesztésű nyelvemlékek délszláv, még pedig bolgár eredetiből valók. Ilyen pl. az 1073-diki Izbornik vagy a XII. száz. Zlatostruj (v. ö. JAGIC, Sitzungsb. CXXXIX : 1.). Itt említem meg, hogy orosz szerkesztésű nyelvemlékek közül a Reimsi evangéliumot (állítólag a magyarországi ruthének közt írták volna, kiadta HANKA V. Prága 1846 és SYLVESTRE DE SACY, Arch. IX. 478.), az 1144. évi galicziai evangéliumot vagy az Apostolus Christonopolitanust azért nem használtam, mert nem fértem hozzájuk (JAGIC, Zur Entst. I. 56—57.). •f) Középbolgár szerkesztésű nyelvemlékek. 1. Evangélium Dobromiri. Ein altmacedonisches Denkmal der kirchenslavischen Sprache des 12. Jahrhunderts von V. JAGIC. Rövid.: Dobrom. Az óbolgár nyelvemlékekkel való összehasonlítás alapján nyelvét behatóan ismertette JAGIC a Sitzungsber. (Wien) CXXXVIII. (idézeteimben Dobrom. I.) és CXL. kötetében (idézve: Dobrom. II.). — Ez ismertetésből kiemelem, hogy JAGIC szókincsbeli bizonyításokkal érvelt a kódex maczedón eredete mellett. Ilyen szó volna szerinte a Dobrom. HATÍAK «kakas» szava az óbolg. KO^pi*. (Cod. Mar. KOKOTK) helyett (DOBROM. II. 18.). Maczedóniában (Visoka) a «kakas»-t ma is pentéluUnak hívják. A IIATÍAL SZÓ más középbolg. nyelvemlékekben is előfordul (v. ö. Starine XXIX. 188. és XIX. Polivka közlésében: Márk XIII. 35, XIV. 30, Luk. XXII. 34, 60, 61.). E nyelvemlékek eredetére azonban magában véve ez a szó nem döntő bizonyítású. A szerb nyelvben ismeretes a boj 20*