Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)
Tanulmányok - Paasonen H.: Votják-török szóegyeztetések 257
VOTJÁK-TÖRÖK^SZÓEGYEZTETÉSEK. 269 eredetét; tat. sépkdn tövisalj-galócza, agaricus deliciosus (BÁLINT), ((ptiatMKt (rpw6T>)»> (OSZTROUMOV), mis.-tat. sépkdn valamely növény (nem gomba; v. ö. VOSZKRESENSZKIJ S. V. pbiacHKt: sépkdn «(cfeMflHHoe pacTeme)». Vájjon nem alapszik-e a gomba-féle fordítás az orosz PH/KHKIJ SZÓ félreértésén, a mely először ZOLOTNICZKunél fordul elő, a kitől azután a többi fent említett szótárírók talán átvették? v. ö. hegyi-cser. sipkán «konkoly | lolium» (BUD.), sdpkdn knöterich (RAMSTEDT). takmak bizonyos dalfajnak az elnevezése; v. ö. csuv. tokinak, tat. tukmak bunkó, mozsártörő; az illető dalfajnak a rhythmusa hasonlítható a kalapáláshoz, Votj. Szótár. Ezen magyarázat nem helyeselhető, nyilván egy más török (tatár) szóval van dolgunk: mis.-tat. takmak gyors tactusban éneklendö dal, bask. takmak tánczdal (nt.cHH no,a,T> mmcKy), csuv. takmak egy lakodalmi dal (cTHineKr f>), MAGNICZKIJ (MaTepiajiM 209. 1.). A keleti cseremiszek is átvették e szót: takmak (Birszk) gyors tactusban éneklendö dal, (GENETZ) tánczdal, tanzlied («mit vielen worten»). tárki(Bar.), Jel. tiirki, Kaz. tarka, türké tányér; csésze, WIED. terki, terky schüssel, schale (MŰNK. a Votj. Szótárban orosz eredetűnek jelzi, talán az orosz TapejiKa, (népies) TaaepKa szóra gondolva). — V. ö. csuv. tirék, Ucebn. tirgé tál, tányér, ÓJUO^O, (ZOLOTN.) tirik ÓJUO.SO, alt. tergi Ky30BT>, BTB KOTopbiü co6npatoTT> KaH^HKi.; öepecTaHHM KopoÖT>. A cseremiszben szintén megvan: terke, tereké tányér, hegyi-cser. -der: atd-der die fásser, das geschirr (RAMSTEDT). — V. ö. ASMARIN, XVIII. 1. tégéXi (Kaz.) kerek (KpyrJibiH), tégeían, tégeían, tigélan (Kaz.) kerék, tégétt- (Kaz.) gurítani, hengeríteni (noKaTaTb), tégél'al-, tégéUal-, tigéUal- (Kar.) hengeregni, gurulni. — V. ö. kirg. döngelek kerek; kerék (Kpyrjibifi; KOJieco >z orosz-kirg. szótárban: KpyrjiHö = dönölek, KOJieco = döngelek]), alt. tegelek KOJn>n,o, (abak.) tegilik id., tegilek, teglek KpyjK0KT>, ManeHbKaa MOHeTa, tegilen- KaTUTBCff (KyöapeMi.), tegilet- KaTHTL. tugim (Jel.) keréktalp (oöo,a;i>). — tat. tuyém (BÁL., VOSZKR.), duyem (OSZTK.) id., bask. tuyén id., kirg. toyén id., csuv. tuQun id. tuj sárgaréz. Valamint cser. toj azonos a hasonló értelmű csuv. toj szóval (ZOLOTN.; az anatri dialektusban csak ebben: tuj-iéldn vak kígyó, MÍ^bHHna), mely azonban a többi török nyelvekben nem található.
