Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)
Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365
372 HORGEK ANTAL. moldvai csángók közt (22 : 127) és végül, a mit saját tapasztalatomból mondhatok, Hétfaluban. Ugyanezeken a helyeken ejtik az no, ilö, uó, üö (uó, u ö) kettőshangzókat is. Ügy látszik a halmágyi uo, ÜQ kettőshangzók sem állanak egészen magukra. KOVÁTS S. JÁNOS a rópczevidéki nyelvjárás leírásában (Nyr. 20 : 363) ilyen adatokat közöl: szn q>, ju q, u q,cs w q, stb. Ez alighanem ugyanaz a kettőshangzó lesz, melyet én Halmágyról uo gyanánt állapítottam meg. BINDER JENŐ kartársam pedig azt állítja, hogy Sümeg környéken is ismeretes az uo. A holdvilág szót pl. szerinte éppen úgy ejtik Jnwdvilágnak, mint Halmágyon. Ha ez helyes, akkor ugyanott valószínűleg az üö sem lesz ismeretlen. Ha most áttekintjük azokat az eseteket, a melyekben a halmágyi magánhangzók képzése eltér a köznyelviekétől, akkor egyikmásik jelből ítélve úgy tetszik, mintha Halmágy nyelve inkább a keleti székely nyelvjárásokhoz simulna, mintsem a nyugatiakhoz. Minthogy a mássalhangzók képzésére vonatkozólag semmi megjegyezni valóm nincsen, áttérhetünk a hangok használata módjának ismertetésére. II. A hangok használata. E czímen először is össze akarom foglalni azokat az alakszerinti tájszókat, a melyekben a halmágyi nyelvjárás nem azt a hangot használja, a melyet a köznyelv, másodszor pedig megakarom magyarázni, hogy milyen esetekben használja azokat a hangokat, a melyek a köznyelvben ismeretlenek. Az első esetben minden egyes adatot - a nélkül, hogy a rajta észlelhető alaki eltérés okát kutatnám vagy magyaráznám, mert ez talán nem feladata egy összehasonlító nyelvjárástanulmánynak — gondosan összevetettem a MTsz. adataival, mert érdekesnek és az összehasonlítás czéljaira elkerülhetetlenül szükségesnek tartottam megjelölni azt, hogy mindegyik mekkora területen van elterjedve. Könnyebb áttekinthetés czéljából négy csoportba soroztam az idetartozó tájszókat és a) alatt közlöm azokat, a melyek a MTsz. tanúsága szerint csak a székely nyelvterületen ismeretesek (ideértve természetesen a csángóságot is); b) alatt azokat, a melyek a széke lységen kívül másutt is előfordulnak; c) alatt azokat, a melyek a székelysógből eddig ismeretlenek (itt, ha rövidesen lehetett, megjegyeztem azt is, hogy honnan ismeri őket a MTsz.): végül d) alatt azokat, a melyek a MTsz. -ban nincsenek meg.
