Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

A HALMÁGYI NYELVJÁRÁS-SZIGET. 373 I. A magánhangzók használata. Itt is előbb a rövid magánhangzókat akarom tárgyalni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem választhattam e] teljesen a rövid magánhangzók eltérő használatának eseteit a hosszúakótól, mert ugyanazon szónak ugyanazon magánhangzója a szerint, hogy a rákövetkező r, l, j szótagzáró helyzetben van-e, vagy sem, egyszer hosszú lehet, másszor meg nem. A köznyelvi sarok szó Halmágyon pl, sorodnak hangzik, de birt. személyraggal már sórkam, sarkad stb. lesz belőle. Viszont pl.//// vagy fűi, fűibe, de fülön. Ezeket kénytelen voltam egybefoglalni, mert csak az együvé tartozó összes adatok tanúskodhatnak valamely hangváltozás esetleges vagy jellemző voltáról. Az i halmágyi használata általában megegyezik a köznyelvével és csak egyes hangváltozásokban mutat eltérést. Ezek az egyes eltérések a következők: a) bicski, bicsak, bicska, csics csecs, csicseriész fogdosgat (nőszemélyt), diriből darabol, hijuó komp, kicsid hijuó csónak, hingcrüódzik hengeredik, ingom, ingemöt engemet, innap ünnep, ipirkodik iparkodik, kvkurigől kukorékol, pirányi parányi, sárig sárga, sárignád mc'z sárgaczukor, sárikság sárgaság, vigyitt vegyít: — b) gubics gubacs, igyenös egyenes, köhnyi könnyű, közi közé,lapis lapos, Ujány leány, sikla csukló, tikmony tojás, vidor veder. A lyuk lik alakjának elterjedéséből következtetve bizonyára likas, likasat is nagyobb területen ismeretesek, nemcsak a Székelyföldön ; •— c) hebehurgyi hebehurgya [Szeged], idvesség üdvösség\Palóczi; -—• d) isteniccsa, teremt•iccse a köznyelvi istenuccse alakkal szemben bizonyára isten így segéljen-ből. A MTsz. csak Csíkból ismer hasonlót: isten üccsegén. Tapsit tapsol, zsimböl zsémbel. Fül, fülön, fülbe mellett filém, filéd, filé, flire stb. járja. Hogy enyim enyém helyett mennyire van elterjedve, azt a MTsz.-ból nem lehet megállapítani. Az il használatára vonatkozólag a következő eltérő alakokat jegyezhettem föl: a) bücsüllet becsület, büllög billeg-ballag, csüpke tövis, tüske, csüpörködik csipeszkedik, kapaszkodik, csüpü csepü, csürke csirke, füeny íövény,fütyög fityeg, kü/el kívül, kürül körül, km kis, küszürü köszörű, küzsdeá kisded, biélükken betoppan, nyüvestén nőstény, ülü ölyv ; — b) dühüs dühös, gyükur gyökér, Jtetfü hétfő, hitt hit, küpü [MTsz. köpü 1.], meddü meddő, mii, mü mi, riideg rideg, szüvem, szüved stb., terű teher, üdijö idő, iismer ismer; — d) biigyörüö bögyörő, büllent billent, bündüő bendő, biis-álma birsalma, büzget bizget, izgat, ingerel, kükürűl kikiril, kukorékol, sülbak silbak, katonai őrszem. Ha áttekintjük ezeket az adatokat, rögtön észreveszszük, hogy (egy-kettő kivételével) két csoportba sorozhatok. Az egyikben köz-