Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)
Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1
A VOGUL NÉP ŐSI HITVILÁGA. 7 GONDATTI is, ki szerint (45. 1.) «Kors-tornm megparancsolta a kitűnően bukdácsoló jiyjiH-madárnak, hogy hozzon elő az ősvíz fenekéről valamicske földet. Ez háromszor merült alá; de a két első ízben sikertelenül, a harmadik alámerüléskor pedig fölkapott ugyan egy kis homokot, azonban midőn a madár a fölszínre kerülve megrázkódott, ez is szétszóródott minden irányban, úgy hogy csak egy kis csomócska maradt meg helyén. Ugyanekkor e madárnak torkából a feszültségtől vér fakadt elő, mely kissé bemocskolta fejét s ez attól fogva mind e mai napig vörös. Odarepült most a búvárkacsa (rarapa) s nevetni kezdett a JIVJIH-madáron azt mondván, hogy csakugyan előhozhat-e efféle kis madár földet a víz alól ?! Erre maga merült két ízben alá, de sikertelenül; midőn harmadszor fölkerült, halva volt». A ayjiH életre támasztotta a búvárkacsát; «a tőle hozott homokcsomó pedig másnap oly nagyságú lett, hogy már egy lábat is rá lehetett helyezni. Azután a föld mind nagyobb és nagyobb lett, úgy hogy a madár csak egy üst felfőttének ideje alatt repülhette körül; majd annyira nőtt, hogy a második kísérletnél körülrepülóse déltől naplementéig, a harmadik kísérletnél pedig teljes három napig tartott. Végül elérte a föld rendes nagyságát, bár kis mértékben még most is gyarapszik. A túlságos terjeszkedés megakadályozására a vízi ördög (vit-kul) van rendelve, mely kizárólag földdel táplálkozik. A föld terhének megkönnyebbítésére N. T. az erdei pusztító tüzeket bocsátotta alá, mely ele nélkül a föld alámerülne a környező végtelen vízben)). c) A KEGULYÍÓI jegyzett szigvai közlés szerint (1: 139—141.) az ősember-pártól született fiú «karmos evet, fogas evet alakjában)) fölmegy N. T. atyjához s az az ősvízre alábocsátott «egy házterületnyi föld» örökös lebegésére czélozva ekkép panaszkodik: «Erre kérek én tőled tanácsot: ilyen szelet csinálsz, egyik tenger szögletébe viszen engem; más szelet alkotsz, más tenger ölébe fúv engem, ím ínségbe jutottam. Egykor, midőn ember korabeli világot fogsz rendelni, midőn ember idejebeli világot fogsz teremteni, a te igéddel előhozott szent vized fölött miképpen fog megélhetni az ember? Hogy valami módon létre hozhassam az ember lakó szent földet, erre jöttem én tanácsot kérni te hozzád». N. T. atyja erre szól: «,Gyöngéded kezű kis férfi, fiam, ha én hozzám az ember lakó szent föld előhozatalára tanácsot kérni jöttél, én számodra mit: háterőt rendeljek-e, vagy mellerőt ?' Egy búvárkacsa-