Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

4 MUNKÁCSI BERNÁT. kezdetén; emitt azonban nem az Ördögfejedelem, hanem egy fölülről alábocsdtott emberpár él föl s alá hányatva a széltől. Az ember kértére bocsátja az Egatya alá az első uszent föld)) darabját. Ugyané regének egy másik helyéből (I : 139.) megtudjuk, hogy az ősvíz'is N. T. igézetével jött létre (cm satém jelpin vitém). — Szorosan csatlakozik ehhez a jugrai (szoszvafői) közlés, mely szerint: «Egy asszony s egy öreg ember élnek. Házuk a mily nagy, akkora földhalmon (má-iayl) élnek. Hogy e földhalmot N. T. atyjuk bocsátotta-e alá, avagy alulról bukkant föl, ők teljességgel nem tudják» (I : 33.). A külömbség itt csupán az, hogy a rege nem tud az ősvizen hányódó földdarabka s a rajta élő emberpár előtörténetéről, melyet az előbbi rege közöl. d) A szigvai szent rege közlésében : «Tundra-halmi (Tunraéa%l) asszony s öreg ember élnek. Egy hófehér hollójuk van. A ház két oldala felől mindenütt víz van; föld nincsen sehol. Az öreg a házból ki nem megy; a külső világ (kwoni máj hogy milyen alakú, ő nem tudja» (I : 1.). A rege végén kiderül, hogy az öreg ember «az égen Numi-Tq,rem» s az asszony Kaltéé lesz (I : 32.); tehát itt van ugyan ég, de a későbbi Egatya eleinte a földön, illetőleg az ösvíz atundrahalmi várában)) ( Tunrá-sayl üs I : 21.) lakik. - Ehhez csatlakozik a tűzözön-ének felsőszoszvai közlése, mely avval kezdődik, hogy «magától termett moszathalmi, tundrahalmi várukban (ness telem Tankiv-sayl, Tunrá-sayl üsént) Arany-'$ts s Arany-Kworés asszony s öreg ember élnek» (I : 38.). Minthogy az ének végén arról van szó, hogy ez istenpár Ax&ny-Kaltéé s Arany-q,tér gyermekeiket aranyabroncsú két bölcsőben hét rojtos ezüstlánczczal «ezen alant levő földre bocsátották*) a fentemlített umoszathalmi, tundrahalmi várnak)), éppen ellenkezőleg az előbbi közlés felfogásával, az égen kellett lennie. Egyezik tehát valamennyi közlés abban, hogy kezdettől fogva van az ég, melyet a szigvai szent rege kivételével szintén valamennyien az Egatya ősi lakóhelyének ismernek. A föld csak a déli hagyomány egyik közlése szerint alakúit egyszerre a földdel; egyéb közlések, a mennyiben eredetéről szólnak, az égből származtatja!;. Az éjszaki hagyomány a föld keletkezését megelőzőleg végtelen ősvizet tud annak a helyén, melyen a föld kezdetben mint kicsiny tundrahalom jelentkezik. Az ősvíz, illetőleg a benne kiemelkedő földdarab legrégibb lakója több közlésben a Földanya, másokban