Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

A VOGUL NÉP ŐSI HITVILÁGA. 21 közös ősatyától, de legalább egy közös ősanyától származnak s tőle nem «készíttetnek)), hanem annak módja szerint «méhből születnek)). Az ősanya neve a BEGULY-féle teremtési énekben: Kami-náj áfíkw, «Kami-asszony anya», ki itt meg van külömböztetve a ((Kérges-Föld anyától» (Sqwén Ma ankw); megfelelő személy a tőlem jegyzett változatban: Xul'-cfter áji«Ördögfejedelem-leány», mi egybehangzó az előbbi regék ama tudomásával, mely szerint XuH-qtér-nek tevékeny része van az ember teremtésében. «Xul!-<Mér leány» — így folytatja az ének a föld körülövezésének elbeszélését (1: 82— 86.) — «ha leül: ülő helyén nincs nyugta; ha föláll: álló helyén nincs maradása. Fönn-járó-szárnyas Kaimhoz szól : ,Arany-Kworesz atyádhoz menj föl ismét! Arany-Kw. atyácskádtól kérdd meg ezt: az ember korabeli, az ember idejebeli világot hogyan kell megteremteni?' A válasz, melyet a követ az Egatyától hozott: «, A mozdulatlanul álló erdeifa tövet, ha vessz/l termi be: veszejét tapossad; ha fű termi be : füvét tapossad ! Egy méhbeli hét fiú, hét leány fog abból teremtődni (au kakér sát pV, sat áyi tül sánkémle'it)'. Ezután Xul'-qtér leány a mozdulatlanul álló erdei fa tövét ha vessző termetté be: vesszejét taposta, ha fű termetté be: füvét taposta, egy méhbeli hét fiú, hét leány teremtődött abból». Megjegyzendő e közléshez, hogy a költői nyelv más helyütt is «vesszeje növesztett vesszőtermő útnak» (úird sdstén nirin l!q,n-/ IV : 297.) nevezi a nőnek azt a sétáját, melyben elrejtőzve a férfival szeretkezik s gyermeket szerez. Hogy itt is ilyen «vessző- és fűtaposásról» van szó az énekmondó magyarázatában világosan megjegyezte. •— A EEGULY-féle változatban (1: 102—3.) «Kérges-Föld anyánk» türelmetlenkedik. «Lábbal-alkotott-lábas Kalmot» következő üzenettel küldi föl N. T. atyához: «Megalakúlni im megalakultunk, de étellel táplálkozó ember nélkül ülni nem futja ki erőm (tepél tépél átémtal ünlunkwé váyém at jo%ti)». N. T. atya válasza Kaimhoz : «Te ha majd le fogsz érkezni eleven kígyóostorral három ízben történőleg csapdosd meg Kérges-Föld anyát! Nagyölü ember két öljenek szélességére fog kibontakozni földecske : étellel táplálkozó embere abból (t. i. a földből) foq teremtődni. Kami-asszony anya abból fog teremtődni, egy méhbeli hét magzatot fog ö kirázni (= szülni; akivqntér sát sis taw re%ü)». Föltűnő mindakét itt idézett közlésben, hogy nincs szó bennük az ősemberek atyjáról, csupán anyjáról; ennek természetes magyarázata a nőnek helyzete az ősi társadalom családi életében,