Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

20 MUNKÁCSI BEKNÁT. azután meg belátva, hogy ezek a téli hidegektől amúgy is elpusztulnának s általában nem életrevalók, reájuk fútt, mire ezek darabokra szóródtak szét. — Harmadszor fog immár az Egatya az ember teremtéséhez. Fűzfából csontvázakat Jon, ezeket bemázolja agyaggal, maga elé állítja, reájuk fú s létrejönnek a jelen emberiség Ősei. Velük együtt megteremtette az Egatya fenyőágakból a szarvasféléket, erdei vadakat, madarakat, halakat. Érdekes új részlet e változatban, hogy benne az ember meztelensége bizonyos tiltott gyümölcs élvezetének következése gyanánt jelentkezik. Tudvalevőleg úgy tanítja a biblia is, hogy amint az ősemberpár a tiltott gyümölcsből evett, «megnyílt mindkettőjüknek szeme s észrevették, hogy ők meztelenek)) (Móz. I: 3, 7.). Még inkább hasonlít a bibliai elbeszéléshez a kondai Atom-monda, melyben (I. 168—9.) az asszony a kígyó (pupi-khwor) csábításának enged, midőn eszik az ettől sokszorosan kinált «bogyóból)), noha előre megmondotta volt a náluk vendégségben járt«istenke» (törémsiékivé): «Én nálatok ravasz dolgot hallok (= sejtek): a kígyó valami ételt fog hozzátok hordani; de ti azt meg ne egyétek, mert ha abból esztek, valami dolog (= baj) lesz». Amint az asszony e monda szerint a bogyót megette : ^meztelenül áll. ,Ezek', úgy mond, .micsoda enni való bogyóid, még a bőröm (squm) is eltűnt valahová'? V» Amint a távollevő férj megérkezik ; «az öreg is meztelen, az asszony is meztelen. Az öreg elkezdett veszekedni: ,Most már csupasz bőrünkkel hogyan fogunk megélni ?' Szégyellik magukat, rejtekhelyet készítenek». Csak háromszoros hívásra jöttek az őket kereső istenkeöreg szeme elé, ki látván meztelenségüket zsebeit kirázta; az egyik zsebéből amint rázott: az öregre inget dobott, másik zsebéből amint rázott: az asszonyra szoknyát dobott. ,Legyetek meg ezekkel', mondja, 'régi bőrötöket ne remélljétek többé!' Előbb nem kellett számukra öltözék, most már öltözéket öltöttek magukra. így kezdett jelentkezni az ember öltözéke isteni ügyességgel (törémpisél))). A «régi bőr», melyről e monda nem szól, de reá két ízben is czéloz nyilván afféle állati «szőrös bőr» lehetett, milyennel GONDATTI közlése a mostan élő emberfaj elődét ismeri. d) A déli hagyomány két fontos eszmében külömbözik az éjszakitól, míg t. i. ez az ember első őseit mesterségesen készítteti s nem ismer egy közös ősatyát, a déliben az emberek ha nem is