Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)
Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4
ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 1 7 «Az ugorok legrégibb történeti emlékezeten czímű értekezésemben (Ethnographia V : 160—180. 11.), melynek ide tartozó főbb tételei: 1. Hogy a thyssagetákat HERODOTOS leírása szerint okszerűbben azonosíthatjuk a permi néppel, melynek régi orosz cudj neve, különösen azon hangzásban, melyben a. votják-permi földrajzi nevekben (mint: Cudga, Sudza, Cud$i, Cucka-sor stb.) jelentkezik, hangzásilag is jól egyezik az előbbi szkitha névvel. — 2. Ugyanazon osszétféle, vagy szkitha-iráni hangátvetés, melyet TOM. a 'Iúpxoti népnévben fölvesz ; több árja eredetű finn-magyar szón is kimutatható*) bizonyságául annak, hogy e szkitha közlésből eredt név azonosítása ajugor-rsd teljesen jogosult. — 3. Hogy a lovas vadászat, melyet HERODOTOS a jyrkák föltűnő néprajzi vonásaként bőven tárgyal, a népköltészeti hagyományok világos utalása szerint a vogulok régi szokásának igazolható. Ekkép fonódott össze a finn-magyar nyelvek árja elemeinek kérdése a szkitha kérdéssel, csodálatosan igazolva amaz alapjaiban homályba vesző régi magyar történeti hagyományt, mely e nép ősmultját a szkithákkal hozza kapcsolatba. Bár ily módon a kutatás e tere legsajátosabb nemzeti tudományágaink, az ethnologia, nyelvészet, néprajz és régészet szempontjaiból egyaránt kiváló fontosságot nyer, még jó ideig nem jut hazai tudósaink látókörébe. Ezzel szemben szakadatlanul élénk iránta az érdeklődés a külföldön. Az észt tudós társaság közleményeinek *) így: zürj., votj. surs, osztj. sor és, íores, {arás «tausend» = szkr. sahasra-, zd. hazafira-; de hangátvetés nélkül: vog. sfytér, sötér, magy. ezer | osztj. ürt, urt «herr», finn uroho- (e h. *uroso-) «vir aduitus, heros», zürj. verós «mann, gatte» : v. ö. zd. ahura «herr, herrscher (von göttern u. fürsten)» = skr. ásura- «geistig, lebendig; geist, gott; beiname von götternw, mely utóbbinak pontosan megfelel a vog. átér, ötér «fürst, herr» és «beiname der götterfürsten» (pl. a Mir-susné yum-x& alkalmazva) | vog. arés, oqrés «feuer» = osszét arth «brennendes feuer, flammew ; de zd. atare(gen. aőroj «feuer» | zürj. vurd «flussotter» (vurdis «ratte, maulwurf») = osszét urd, urdá «otter»; de az árja udra «otter» alaknak megfelelőleg hangzik a votjákban : vudor «otter» | magy. vért «schild» = osszét varth id. (e h. *varrth) • v. ö. zd. veredra «panzer, schildw | magy. ara «avunculus», vogul q,r, oqr, osztj. örti «onkel»: v. ö. osszétarwade «bruder»; de: zd. bratar-, szkr. bhratar-. NYEI^TUD. KÖZLEMÉNYEK. XXIX.