Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 13 Az utóbbiak nyelvi hatásának példái( 117. köt. 12—13.11.): mordv. stea-, st'a- «aufstehen» : árja sthd-, gta- | trea-,tra- «náhren» (irama «nahrung»): szkr. trá-, zd. rd- (szkr. traman- «ernáhrung, schutzo) | vád- «führen, ziehen» (finn vedd-, cser. vid- id.; szám. vadáu «ich führe, ziehe»): szkr. vadh-, zd. vad-, szlávlitv. ved- id. | kár-, ker- «hauen, schlagen»: árja kar-, *skar«schneiden, machen» (szkr. karmán- «arbeit», permi keröm «werk») | erde-ks «schwur, fluch» (permi jord): v. ö. osszét ard, drd, örmény erdűmn «schwur» \mirdd «mann, ehegatte» : árja martya- \ corai «sohn, bursche» : pamir-dial. cor, corik, zd. carat, nobpoc, | t ehter, stir «tochter» (finn tyttdre-): zd. dughdar-, litv. duktere \ sazor, sazer «jüngere schwester», cser. soíar, votj. suzer, lív sezar, finn sisar, permi soc: szkr. svasar, litv. seser J sirá, aire «alt» : szkr. garas, osszét zarand, örm. tser | vadra «gut, schön, glücklich)) : zd. hadra j árva, erva «jeder, alle» : iráni harva, ujper. hár \ sada, sado «hundert» stb.: árja gata, osszét sada \ éura <(horn», cser. sur, permi sur, magy. szarv, finn sarvi : zd. sruva | váza «kalb», finn vasa, vasikka, lív vaski: v. ö. osszét nássd, pamiri vusk; szkr. vágd, vatsikd? \ odar, cser. vadar, finn utara,'permi vöra «euter der kuh» : szkr. udhar- \ sdjá «ziege»: osszét sághá \ reve, verá, veris «lamm»: osszét ur, varik, pahl. varak, szkr. urana | uris, ruzei «eber» : zd. varáza- | mdks, mes, cser. mfys, permi mus «biene»: zá.makhsi- \ med, finn mesi, vepsz mezi, magy. m é z, permi ma, mu «honig» :Lzd.

madu-, litv. medus \ umrav «sauerampfer» : szkr. amla, [ambla (1. föntebb) J nudei «robr», magy. nád: szkr. nadá, ujper. nái \ suz, éu£ «gerste» : pamiri cusac ? \pusta «brei aus zerstampfenem hafer»: szkr. pista- (1. föntebb) | kárát, keret «pflugmesser» : zd. kareta- (1. föntebb) | kstimá «heuschober)> : szkr. stima «geháuft», örmény stem-ar-an «vorratshaus» | uzir «axt», petkeli «mörserkeule», sterá, kstir «spinnwirtel» (1. föntebb). Ugyané helyt vannak említve : finn hepo, észt hobo «stute» : szkr. acva, zd. agpa \ lapp ráérne «schnur, strick» : szkr. ragman. Az itt követett módszerrel tárgyalja tovább TOMASCHEK a m el anc hl ainokat, vagy «fekete gubásokat*), mely HERODOTOS szerint ismét «más, nem szkitha nép», húsz napi utazásnyira a pontusi és maiotiszi partoktól. Ennek «országán túl mocsaras, lakatlan terület következik)). Ezen leírás a Donjecz forrásvidékére