Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Kisebb közlések - M. J.: Rákos 357

KISEBB KÖZLÉSEK. 357 tünk, évek múlva megszokott és így helyes lesz. Maga DESCHANEL idéz egy igen találó adomát, a mi szintén a mellett bizonyít, hogy. nehéz az újításnak akár erőszakosan is útját állani. A franczia akadémia szótári bizottsága a baser szót tárgyalta, melyet a fonder helyett kezdtek használni a mindennapi beszédben. BOYER-COLLARD ellenezte a szó felvételét, s azt mondta: «sil entre,je sors.y> Sa baser szó nem is jutott be az akadémia szótárába, mindazonáltal az élő beszéd ma is használja; LITTRÉ már fel is vette, s azóta benne van a nagyobb franczia szótárakban. A nyelvet a nagy írók s az illető nyelvben beszélő egész nép együtt csinálják. Az írók példája magával ragadja a közönséget, mely a szokás rabja. S a szokás, monda VAUGELAS, sokat tesz okkal, sokat ok nélkül és sokat oktalanul. («L'usage fait beaucoup de chose par raison, beaucoup sans raison, et beaucoup contre raison.») Tehát a nagy írók Ízlésében és tudásában bízva remélhetjük csak a nyelv gazdagodását és szépülését. A nyelvtudós feladata, hogy figyelemmel kisérje a nyelv folytonos fejlődését, akár szabályos, akár szabálytalan ez a változás. S az Ő tapasztalatain, tanácsain okulva s a maga egészséges ízlését segítségül véve, fogja a gondos író gyarapítani, gazdagítani a maga nyelvét, kerülve az olyan újítást, a mely a nyelv szellemének romlására lehet, s elfogudva mindazt a mi a kifejezések szépségét, erejét növeli. A nyelvész és a szépíró együttes munkásságától remélhetjük csak az irodalmi nyelv igazi virágzását. BALASSA JÓZSEF. Rákos. SCHMELLER a Codex germanicus Monacensisből Bay.Wb.jának 2: 41. lapján ezt az adatot közli: «Die Hunger haltén ytzund einen Bakusch von der Müntz und ander Mengel wegen (1525)». Ennek az adatnak az alapján SCHMELLER a Iiakusch szót a «versammlung, landtag» szavakkal értelmezte. Kétségtelen, hogy a rákos ebben a német adatban magyar eredetű, s ugyanilyen abban a két adatban is, a melyet a morvaországi csehség s a hazai tótság nyelvéből ismerek. Az egyik adat BARTOS Dialektológiájában olvasható (rákos: beeeda: it do rákosa, Stráni u Brodu, dil II: 377), a másik ZÁTURECKY «Slovenska pfislovi, porekadla a úsloví» ez. jeles művében («rákos . . . znamená v prísloví radu i h lu k 292. 1.). A szó eredete kutatójának ez adatokat okvetlen figyelembe kell vennie (v. ö. Nyr. 22: 280). M. J.