Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Erdélyi Lajos: Mondattani tanulmányok - 55

MONDATTANI TANULMÁNYOK. 65 primitívebb korra nézve sem, hogy legalább olyan esetben, a mikor értelemkülönbség nélkül is lehetséges lett volna, olyan összevonatlan, illetőleg ismétléses szerkezetek kellett hogy járják az összevontak helyett. Tehát pl. az efféle szerkezetekre nézve sem kell azt vélnünk : ez a folyó erre foly, amaz arra. Ugyanis, mint már érintettem, a gyermek és a nép nyelvében és így az egyszerűbb lelkű ember beszédében többször tevődik oda még egyszer az a rész és így többször ismétlődik; azonban a legtöbbször nem tevődik oda itt sem s ha ott van, tulajdonképen kissé más színezete van a mondatnak, vagy legalább kissé más okra vihetni vissza ezt a szerkezetet, pl. önkénytelen szemléltetésre, felbontásra stb. Aztán ezzel szemben ott is van igazibb összevonás is, a melynél már elhagyásról is beszélhetni,*) és az is, meg az ismétlés is már bizonyos fokig magasabb vonás. De meg mindkettővel szemben már az alig pár éves gyermek beszédében is hallhatni efféle szerkezetet, mint a minő itt szóban van, pl. Ott mén a vonat, füstöl. (BALASSA : A gyermek nyelvének fejlődése, NyK, 23:70.) PREYER gyermeke is a 33. hónapban is csak így, egy képeskönyvben levő kakasra: Das ist der Hahn — komt immer — das ganze Stück fortnehmt — von der Hand — und láuftfort. (Die Seele des Kindes, 1884, 387.) Aztán 389 : die Blume...) Saját megfigyeléseim szerint is így, kivált kezdetben, minél kevesebb szóval. Pedig tudom, hogy a gyermeknyelv, ha a nyelv első fejlődésére nem is vonhatunk belőle biztos következtetést (v. ö. a Természettudom. Közi. III. THEWREWK és BRASSAI czikkeit), idevonatkozólag épen tekintetbe veendő a népies nyelvvel együtt. Aztán ugyancsak a természethez közelebb eső gondolatritmusokban is efféle szerkezeteknél csak egyszer van kifejezve az a közös rész, ha nem hangsúlyozódik külön is, s csak ha hangsúlyozódik, akkor ismétlődik. Pl. Csöpögjön tanításom, mint az eső. S hulljon szelíden, mint harmat, szavam . . . (Mózes V. Arany J. után, Négyesy verst.) Ellenben: Megunta két lábam már a követ nyomni. Megunta két kezem már a lánczot húzni. . . (Nd., Biedl poétikájában). Annyi bizonyos, hogy a műveltek kimértebb beszédében és különösen írásukban nagyobb számmal jönnek elé az u. n. összevont szerkezetek, mint a gyermeki és a népies nyelvben ; és az is bizonyos, hogy e mondatok szorosabban csatlakozó alakjukban későbbi nyelvfejlődés eredményei. Azonban azért egyszerűbb példák már a történetelőtti korban előjöhettek, mint még lazábban összefüggő mellérendelt mondatok, és ama lelki tényezőnél fogva, ismétlem, akkor sem kellett olyan külön kitett részekkel birniok. *) Afféle beszédre czélzok, mikor pl. az egyik székely azt kérdi a másiktól: Mit hs'r az öhriét, bátya I — és a másik azt feleli pl. hogy hatvanat (két- vagy háromszázhatvanat, azt érteni kell a másiknak!) igérének érte. — Az efféle beszédet már sokszor nem értjük meg előre. WTKLVTTJD. KÖZLEMÉNYEK. XXVIII. O