Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Melich János: Egy rejtelmes szó. (Leubezes) 28

* 32 MELICH JÁNOS. elküldöttem SZILÁDY ARON-nak, mint a ki PELBÁRTtal a legbehatóbban foglalkozott s a nyelvészek figyelmét ép e titokzatos szóra reá irányította. SZILÁDY a Gyöngy. Szót. adatainak számbavételével újból átgondolta az egész helyet s lekötelező szívességgel a következőket írta meg: «PELBÁRT a scurrílüas-t fordította leubezesnek. A scurra csak etymologizáláskép van említve. PELBÁRT ugyanis a hét halálos bűn ötödikéről, a torkosságról beszél s ennek a leányait számlálja elő : 1. ebrietas, 2. verbi multiloquium, 3. leticia inepta, 4. leccacitas. 5. abominanda immundicia. A leccacitas után mondja, hogy ezt N. GERGELY scurrilitas-nak írja, a mi egy. A leubezes után így folytatja: proinde de hoc confitendum est stb. stb. Ily formán részletezi a torkosság ágazatait a Virginia c. 9. lapja is; a nyelvnek bűnei közt a Nagyszomb. c. 356. lapján sok ide vehető kifejezés fordul elő, — de a libezö, libezes távolról sem». SZILÁDY ÁRON ez értelmezése nézetem szerint teljesen helyes. Nem kell sajtóhibának vennünk a leubezes-t; nem kell a legközelebb eső leceator-Y?i vonatkoztatnunk, hanem úgy kell felfognunk, hogy a leubezes a torkosság «quarta filia»-jának, a leccacitas-nsik a magyar neve. Az eddigi értelmezésnek épen az volt a hibája, hogy egyedül a «leccator»-víi gondolt, s nem az egész czikkre, t. i. arra, hogy ez a leccacitas neve is lehet. A Gyöngy. Szót. adatai ezt a nézetet teljesen megerősítik. Ebben a szótárban a leccator világosan líhéző (vagy lib'ézö, líböző), tehát nom. agentis. Mindkét szó igei származék; csak az a kérdés, mi volt az ige hangalakja. A Gyöngy. Szót. adatai alapján lehetett Híbez- és líbó'z-, de lehetett libez-, liböz- is. A PELBÁRT szava: leubezes. Az eu nem olvasható rövid ö-nek, mert az eu a hosszú ő jele a XV. század végén. Másrészt meg az is nagy baj a helyes olvasás megállapításánál, hogy a második szótag zárt közép é'-vel van a Gyöngy. Szót.-ban (libezö, de lihözö), s ez valószínűvé teszi azt, hogy a PELBÁRT szavának utolsó tagjai — bézés-nek olvasandók és semmi összefüggésben sincsenek a beszéd szóval. Figyelembe véve azt, hogy PELBÁRTnál az első szótagban eu áll, míg ellenben a Gyöngy. Szótárban i, az adatok olvasását így állapíthatjuk meg : PELBÁRT leubezes-e = löbé'zés, a Gyöngy. Szótár lybeszó, lyhoszó, libezeo adata pedig lihezö, lihözö. Ez a két adat azonban azt gyaníttatja velünk, hogy volt egy Héb'éz ige is, a mely-