Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Gombocz Zoltán: A vogul nyelv idegen elemei - 148

A vogul nyelv idegen elemei. I. Török jövevényszók a vogulban. Ismeretes dolog, hogy a vogulok több ízben is érintkeztek törökfaj'ú népekkel, s ezek az érintkezések természetesen nem mehettek végbe a nélkül, hogy a nyelvben is nyomokat ne hagytak volna. A vogul nyelv török elemei két ilyen érintkezésről tanúskodnak : az első nagyon régi időkbe, valószínűleg még a vogulosztják nyelvegység korába esik. Hatása leginkább a halászat, vadászat, tehát a kezdetlegesebb műveltségi fokon álló nép foglalkozásainak műszavain látszik meg. A második érintkezés a XV. század vége felé történt. Az oroszok szibériai hódításai előtt körülbelül egy századdal (1480 körül) tatárok telepedtek le a Tavda folyó vidékén, s azt a nagy hatást, a melyet ez a nép a vogulokra gyakorolt, leginkább a tavdai nyelvjárás mutatja, mely telve van tatár elemekkel, sőt ugyancsak tatár hatás alatt eredeti hangsúlyát is elvesztette s hanganyaga is részben megváltozott (1. MUNKÁCSI B. A tavdai nyelvj. Ugor füz. 11.). Az átvett szó hangalakja legtöbb esetben arra mutat, hogy a közvetlen átvevő a tavdai nyelvjárás volt (mely egyszersmind leghívebben megőrizte a tatár szó eredeti alakját), s azután közvetítőként szerepelt a többi nyelvjárásokkal szemben. E második érintkezés korában átvett szavak szorosabban az u. n. kultúrszavak közé tartoznak, s közülök nem egy a tatárban is arab vagy perzsa jövevényszó. A főbb csoportok, a melyekbe ezeket a szavakat osztani lehet: I. Hit, vallás: sajtan sátán; ásra'iV ördög, sárkány;o%érsómer) végitélet; okhesem imádság stb. II. Család, társadalom: x$n fejedelem;

qtém ember; aki nagyatya; pqlts sógorasszony; pös sógor stb. III. Kereskedés, ipar: asátku kölcsön; o/sá pénz; qlten arany; japák selyem; namét nemez stb. IV. Földmívelés, termények: puti búza; qslé%