Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Kisebb közlések - Gombocz Zoltán: A vogul infinitivus 127

Kisebb közlések. A vogul infinitivus. Tudtommal eddig még senki sem kísérletté meg a vogul infinitivus alaki magyarázatát. BUDENZ UA. a deverbalis névszóképzőket tárgyalva, meg sem említi ezt az alakot, melyet akkor a csekély számú s nem is az összes nyelvjárásokra kiterjedő szövegközlések alapján magyarázni úgyis bajos lett volna. Ma, midőn e részben MUNKÁCSI gyűjtései folytán kedvezőbb helyzetben vagyunk, a nyelvjárási alakok pontosabb egybevetésével ha nem is bizonyos, de mindenesetre tetszetős magyarázatra juthatunk. Lássuk mindenek előtt magukat az alakokat, a) I. -uykwe, -uykwa: B. qluykwe: élni (ali) \ minuykwé : menni (mini) \ kinsuykwé: keresni (kinsij || sa'iruykwá: vágni (sa'iri) I : 70 | varuykwá: készíteni (vari) I : 70 | neyuykwd: kötni (ney). II. -u%wj -ayw; -öyw: KL. joamuyw: járni | minuyw: menni || K. rtttáyw: csúffá lenni (rétti) I: 168 | soritdyw: veszekedni (úoriti) I : 168 || P. önkivsöyw: (bőrt) lehúzni a medvéről | kam-Xémtöyw lágyítani. III. -u% ; -o/ : T&Sj.joamaix : járni | minuy : menni | piméntuy : üzenni || AL. rqtv%, minuy, álu%. || P. öywtuy: (kérget) lehúzni | kq,mlémuy: lágyulni. || K. alkittoy : verekedni II : 226 | khönkhay : mászni II : 225. P) -gy, -ey (csupán a tavdai nyelvjárásban, hangzóilleszkedéssel) : kantoy : találni | jmvqlgy : egybegyűjteni | minéy : menni | kénséy: keresni. Látnivaló, hogy mint rendesen, úgy itt is az északi vogul őrizte meg a legteljesebb alakot (-uykwé). Induljunk ki ebből. A képző első eleme nyilván az -n deverbalis névszóképző, mely egyszerű (-né, -n) alakjában járatos magában a vogulságban is. Pl. B. éntéptané : körülövezés (mtépti) \ aléntén': hordó (alénti) || KL. voarné: cselekedet || K. (gyérebb használatú): téné: étel | partneri': mángorló || P. minné: menő || T. luykutné: kopogó. A cseremisz is képez -n képzővel igenevet, mely a létigével szerkesztett prseteritumban is szerepel. Pl. cserS. kiin: érett (kii: