Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Kisebb közlések - Gombocz Zoltán: A vogul infinitivus 127

128 KISEBB KÖZLÉSEK. érni) | Un: lett, geworden (li- lenni) | cserM. jün (jii- inni); pra>teritumban tolon-am e h. tolon-ulam. Akad nyoma a mordvinban is -n-es part. prset.-nak: pekstaú verschlossen (peksta-). Ezt a képzőt vehetjük fel (demin. utóképzővel társulva) a finn -nut -nyt part. praet. képzőben is (BUDENZ ez w-ben az m momentán képző változatát látja. V. ö. UA. 300—302.). Magyarázatra szorul másodszor a A; (/) elem, mely a tavdait kivéve valamennyi nyelvjárás alakjában előfordul. Több ok kényszerit arra, hogy ebben a finn-ugor -g lativ ragot lássuk. Igaz ugyan, hogy ennek leggyakrabban -i felel meg a vogulságban, pl. yütai', mögé, vitt', vízzé, /qsái', sokáig; de a -k megmaradását megmagyarázná itt az a körülmény, hogy nasalis után phonetikai helyzete egészen más volt, mint más consonans, pl. explosiva, vagy liquida, avagy magánhangzó után. A nasalis konzerváló hatását mutatja a nunk, nqyx «föl» szó is, mely a num, nem, npm «felső rész» szó lativusa. A KL., AL., K. és P. nyelvjárásokban a deverb. névszóképző elem lappangásba jutott. Az északi vogul -unkfwe] ~~» K. -0/ megfelelés ép olyan, mint: B. nq,yx: K. npkh (igekötői alak). Némileg elütő a többitől a tavdai alak, hol a lativ elem lekopott s nyomát csak a gutturalis nasalis mutatja. A megfelelés olyan, mint B. níiyx ~ T. nun (igekötői alak). B. punk *«•» T. pon (fej). P. rqijkhé, külön ~ T. rqn, kívül. A -wé, -w (lásd I. II.) értelmet nem igen módosító utóképző (v. ö. -k dim. képzővel társulva (-kwé) pV: plkwé: fiúcska. Ezen elemzés szerint már most a vogul infinitivusvégzet ízről-ízre megfelel a zürj.-votj. -ni-végzet s a magy. -ni infinitivus-végzetnek. GOMBOCZ ZOLTÁN.