Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Kisebb közlések - M. J.: Magyar jövevények 51

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 51 IX. századi pannon szlávoknak, hanem legfeljebb a mai magyarországi vendek őseinek a nyelve, a kikről pedig épenséggel nem bizonyos, hogy amazokkal azonosak. A kép különben még így is nagy kérdés, hogy helyes-e, mert a mai magyarországi vendek régi nyelvére egyenes tanú egyáltalán nincs. A nélkül pedig megbízható képet alkotni nem lehet. Mind ezeknek megfontolása után furcsán hangzik OBLAKnak diadalmas kijelentése és fölkiáltása : «A pannon (magyarországi) szlovének mai nyelvjárása nem nagyobb mértékben ó-egyházi szláv mint a többi szlovén nyelvjárások többsége. Mutassák meg már egyszer nekünk a magyarországi nyelvjárásnak ó-egyházi szláv vonásait!))*) Ugyan ki állította valaha, hogy a mai magyarországi vendek akármikor is az ószlovén nyelvet beszélték? Még eddig mindenki csak a IX. századbeli pannon szlávokra gondolt. Ezeknek nyelvéről a magyarban megőrzött maradványok oly képet adnak, mely nem engedi, hogy azt a két szláv népet azonosítsuk. A ki mégis azonosítja, az arra a föltevésre kényszerül, hogy a magyarországi vendek ma más szláv nyelvet beszélnek, mint a milyet őseik a IX. vagy X. században beszéltek. VOLF GYŐKGY. Magyar j övevények. JACOBI érdemes munkája (1. ismert. 25:469.1.) jóformán mindent fölölelt, a mi magyar eredetű a szász szókincsben. Két szóval azonban pótolhatom a munka adatait: HALTEICH ,Negative Idiotismen stb. (Segesvári gymnasium 1865—66-diki értesítője 38 lp.)' olvassuk, hogy ,quersack = zwerchsack, doppelter schultersack (KALT-SCHMIDT) sáchs. eiszáck m., etsak, quersack, zwerchsack. Der erste theil ist mir etymologisch unerklárlich (KRAMER Id. 20.). •— Ez az erd. szász eiszáck nem lehet más, mint a magy. iszák, a mely tudvalevőleg szláv eredetű, s a szász nyelvbe került eiszáck alak talán a népetymologia alkotása. A másik adat a magy. egres. Az erd. szászból a következő adatok vannak igazolva: ,aegresch káchen. Eine speise von unreifen weinbeeren. Bumagresch, stachelbeeren. Euit (roth) agresch, preisselbeeren | aegresch, m. unreife itrauben; von dem ungrischen egres (Ungarisches Magazin, I: 262) [| stachelbeere s. ájersch m. Schssb., ürgesch m. S.-Regen, ájersch-k&chen f. bei fleisch gekochte stachelbeeren (HALTEICH, 44). KALTscHMiDT-ból HALTBicH-nál agrisch alak is van közölve v. ö. KRAMER Id. 3.; az egyenesen oláh eredetű is lehet (v. ö. az egres eredetére Nyr. 24:374). M. J. *) U. e. XVII. köt. 606. 1. 4*