Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Kúnos Ignácz: A török nyelv idegen elemei - 52

A török nyelv idegen elemei. (Második közlemény.) bogumliéa, növénynév, ZEN. MIKLOSICH a szó előrészében a szláv bogo-t sejti, ntórészére pedig a szerb miijéé, mljecika, cseh mléé, miié növényneveket említi fel. bojár, bujar, bojár ZEN. A törökbe az oláh nyelvből került át. V. ö. vulah bojárt, oláh úr. így nevezik különben a szerb és albán urakat is. bojnuk, harczos, guerrier. BARBIER a vojnuk (szl. vojnik) vulgáris alakjának tartja, de nem lehetetlen hogy a magy. bajnok átvételével van dolgunk. bono, bon SAM. Az 'olaszból átvett irodalmi műszó (buono), v. ö. aéik bono, nyílt bon. bora, vihar, orkán, orage, ouragan SAM. ÁZ olaszból (bora) átkerült szó, mely megvan a szláv nyelvekben is. V. ö. görög (Jopéas. Bora patladi, vihar tört ki. borda, oldal, a hajó külső oldala, bord. BARBIER DE MEYNARD az olasz bordo-ból származtatja, v. ö. magyar borda. borgos, kastély, torony, cháteau, tour BARB. A görög szó, mely a töröknek alapul szolgált, KÚp^oz-nsik hangzik, v. ö. Burgas (helynév). boros, melltű, broche BARB. Újabbkori átvétele a franczia broche szónak. borsa, börze, bourse BARB. Újabbkori átvétel az olaszból, v. ö. borsa ojunu agiotage. boiuk, karácson, noél ZEN. E használatban nem levő szót ZENKER és utána MIKLOSICH a szlávságból eredtetik, v. ö. bolg. boáié, szerb bozic. branka 1. pranga.