Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 47 képen föl is teendő. Hiszen a legtöbb szlávból való kölcsönvétel a természet országára, a földmívelésre és a házi életre vonatkozik, •és e dolgokra nézve azok a keleti szlovének is, a kik nem civilizáltattak előbb némikép a németektől, sokat tudtak a jövevényeknek nyújtani. A magyarba fölvett kifejezések alakja határozottan csak annyit bizonyít, hogy azok a szlovének, kiktől a kölcsönvétel történt, szabályszerű nasalismust ismertek. Ez azonban ép úgy állhat a keleti, mint a nyugati szlovénekről. Nekem ugyanis nem kétes, hogy a mai vandálok ősei a IX. században a nasalisokat még tisztán ejtették. Egy másik kritériumot az st és zd hangkap<jsolatoknak kellene szolgáltatniuk, de ép ebben a pontban tűnik ki világosan, hogy Pannoniában a magyarok bejövetelekor az ott lakó szlávoknál nyelvjárásbeli különbségek uralkodtak. A láncsa (hasta), lencse (lens), szerencse (fortuna) kifejezések csak a nyugati szlovénektől vagyis a mai vandálok őseitől lehetnek kölcsön véve, és egyúttal nem kis fontosságú bizonyságok, hogy az utóbbiak valóban már akkor, mikor még a tiszta nasalismust ismerték, az ószlovén st helyett mai c-jüket ejtették. Ha az illető szók magyar alakjukban nem volnának nasalizálva, akkor későn törtónt kölcsönvételre lehetne gondolni, de egy olyan világosan megőrzött nasalis, mint án (ff\ helyett) és en (/A helyett) határozottan a legrégibb időből való kölcsönvétel mellett szól. Tehát még ez oldalról is új megerősítést nyerünk arra nézve, (a mennyire egyáltalán néhány kifejezés valamit bizonyíthat), hogy a Zographosi Evangélium nyelve a IX. század nyugati szlovénjeinél nem élhetett)).*) Ha ezt egy kicsit elemezzük, azonnal látjuk, hogy elmés logikai szemfényvesztéssel van dolgunk. El kellett tüntetni Pannoniából az ószlovénül beszélő szláv népet, és íme eltűnt. Oda kellett varázsolni Pannoniába mai vendjeink őseit, és íme ott termettek. Lássuk, mi módon lehetett ezt a meglepő eredményt elérni. A magyarban tömérdek sok régi szláv jövevényszó van. Hogyan és honnan vehettük ezeket ? Ha kevés volna, egyszerű érintkezésből lehetne és kellene származtatnunk; de azt a föltűnő nagy mennyiséget csak népkeveredés, csak szlávoknak a magyar-*) Archív f. slav. Philol. I. köt. 447—448. 1.