Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 39 és nem úgy járunk-e vele, mint Cyrillus-Methodius szülőföldje környékével. Mert ha itt sem érnénk czélt, akkor még egy harma­dik lehetőségre kellene gondolnunk, mely szerint az ószlovén nyelv nem volna se Pannoniáé, se Maczedóniáé, hanem egy még ezután fölfedezendő vidéké. De azt hiszem, erre már nem lesz szükség; irányító nélkül különben úgysem indulhatnánk el. Ma már nem érhetjük be azzal, hogy MIKLOSICH okait egy­szerűen bővítve és erősítve ismételjük, hanem előbb pontosan le kell számolnunk a pannon eredet ellen azóta vetett kifogásokkal is. Ezeket mind a maczedon eredet védőinél találjuk, a kik nézetük fonákságát így iparkodtak igazolni. Ellenvetéseik két csoportra oszlanak; az egyik az ószlovén nyelv pannon eredetének csak megingatására, a másik pedig már egyenesen megdöntésére van szánva. Először azt vitatják, hogy az ószlovén irodalomnak pannon eredetéből nem következik szükségképen, hogy az ószlovén nyelv­nek is Pannoniából kellett származnia; azután azt törekszenek kimutatni, hogy az ószlovén nyelvnek pannon eredete ellen tör­ténelmi, ethnographiai és nyelvi akadályok emelkednek. Az ellen­vetések első csoportja legalább megengedi a pannon eredetet és így valami nagy súlyt nem követelhet magának. Azért röviden is végezhetünk vele. JAGIC így okoskodik: «En legalább igen jól el tudom képzelni, hogy ugyan Cyrillus ós Methodius mint hithirde­tők, térítők és a szláv liturgia megalapítói csak Morvaországban és Pannoniában működtek, de hogy az egyiket ide már máshonnan hozhatták, t. i. az írást és a nyelvet. Ezt az utóbbit, ha némiképen különbözött is ama vidékek nyelvjárásaitól, a hová mint hithirde­tők küldettek, ott mégis nagy lelkesedéssel fogadhatták, mint a horvátok példája mutatja, a kik a IX—X. században nagy szívós­sággal ragaszkodtak a náluk gyorsan elterjedt szláv liturgiához, noha nem volt az ő nyelvjárásukban szerkesztve. Tehát nekem úgy tetszik, hogy az írásnak és nyelvnek Pannoniába hozatalát a priori semmi sem akadályozza, a hogy körülbelül egy századdal későbben az oroszoknál ugyanaz történt. Pannoniában azután a nyelv igen könnyen fölvehette azokat a német-latin sajátságú vagy eredetű egyházi kifejezéseket, melyek ott már előbb a német hit­hirdetők hatása alatt elterjedtek.))*) Mellékesen csak annyit jegyzek *) Archív /. slav. Philol. I. köt. 443. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom