Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 39 és nem úgy járunk-e vele, mint Cyrillus-Methodius szülőföldje környékével. Mert ha itt sem érnénk czélt, akkor még egy harmadik lehetőségre kellene gondolnunk, mely szerint az ószlovén nyelv nem volna se Pannoniáé, se Maczedóniáé, hanem egy még ezután fölfedezendő vidéké. De azt hiszem, erre már nem lesz szükség; irányító nélkül különben úgysem indulhatnánk el. Ma már nem érhetjük be azzal, hogy MIKLOSICH okait egyszerűen bővítve és erősítve ismételjük, hanem előbb pontosan le kell számolnunk a pannon eredet ellen azóta vetett kifogásokkal is. Ezeket mind a maczedon eredet védőinél találjuk, a kik nézetük fonákságát így iparkodtak igazolni. Ellenvetéseik két csoportra oszlanak; az egyik az ószlovén nyelv pannon eredetének csak megingatására, a másik pedig már egyenesen megdöntésére van szánva. Először azt vitatják, hogy az ószlovén irodalomnak pannon eredetéből nem következik szükségképen, hogy az ószlovén nyelvnek is Pannoniából kellett származnia; azután azt törekszenek kimutatni, hogy az ószlovén nyelvnek pannon eredete ellen történelmi, ethnographiai és nyelvi akadályok emelkednek. Az ellenvetések első csoportja legalább megengedi a pannon eredetet és így valami nagy súlyt nem követelhet magának. Azért röviden is végezhetünk vele. JAGIC így okoskodik: «En legalább igen jól el tudom képzelni, hogy ugyan Cyrillus ós Methodius mint hithirdetők, térítők és a szláv liturgia megalapítói csak Morvaországban és Pannoniában működtek, de hogy az egyiket ide már máshonnan hozhatták, t. i. az írást és a nyelvet. Ezt az utóbbit, ha némiképen különbözött is ama vidékek nyelvjárásaitól, a hová mint hithirdetők küldettek, ott mégis nagy lelkesedéssel fogadhatták, mint a horvátok példája mutatja, a kik a IX—X. században nagy szívóssággal ragaszkodtak a náluk gyorsan elterjedt szláv liturgiához, noha nem volt az ő nyelvjárásukban szerkesztve. Tehát nekem úgy tetszik, hogy az írásnak és nyelvnek Pannoniába hozatalát a priori semmi sem akadályozza, a hogy körülbelül egy századdal későbben az oroszoknál ugyanaz történt. Pannoniában azután a nyelv igen könnyen fölvehette azokat a német-latin sajátságú vagy eredetű egyházi kifejezéseket, melyek ott már előbb a német hithirdetők hatása alatt elterjedtek.))*) Mellékesen csak annyit jegyzek *) Archív /. slav. Philol. I. köt. 443. 1.