Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

38 VOLF GYOKGY. Az ötlet épenséggel nem bizonyult jónak; haszna kérdésünkre nézve semmi, kára ellenben fölötte nagy, mivel megtévesztette és helytelen irányba terelte a szlavisztikának legkiválóbb művelőit. A mit más tekintetben mégis javára lehetne emliteni, hogy jobban ráfordította a figyelmet a maczedon nyelvjárásokra, annak is nagyon kérdéses a haszna, mert az a figyelem majdnem egyedül csakis az ószlovén sajátságokat kereste bennük és egyébképen alig törődött velük. A tudományos visszafordulásnak tehát, a hogy nem volt se igazi oka, se igazi czélja, úgy igazi eredménye sincs, hacsak azt a jelentékeny kárt, melyet a szláv nyelvtudománynak kérdésünk elcsavarásával mind módszer, mind kutatás tekintetében okozott, nem számítjuk annak. így egy másik tudományos visszafordulás vált szükségessé, mely már eleve nagyobb és biztosabb eredményt igér. Azért szedjük elő a sutból, a hová MIKLOSICH halálával került, ismét azt a nézetet, mely Pannoniában keresi az ószlovén nyelv hazáját. A mivel ez mindjárt kezdetben megnyer bennünket, az a másik nézetnek kalandos romanticismusával szemben higgadt realismusa. Természetes alapon józan okoskodással van fölállítva, a mivel a másik nézet épenséggel nem dicsekedhetik. Azt veti alapul, hogy minden oly irodalmi nyelvnél, melynek eredete ismeretlen, a legelső és legtermészetesebb föltevés az, hogy azon a vidéken és annál a népnél beszélték mint élő nyelvet, a melyen és a melynél maga az illető irodalom keletkezett. Minthogy pedig a történet tanúsága szerint az ószlovén irodalom pannon és marahán földön a pannon és marahán szlávoknál keletkezett, egész helyesen itt keresi az ószlovén nyelvet is. Hogy ez a legtermészetesebb, azt a másik nézet védői is elismerik. «Az ószlovén irodalmat», mondja OBLAK, «a Szalonikiból származó két szláv apostol Nagymorvaország és Pannónia földjén alapította. A nyelv, melylyel e czélra éltek, csak e tájékoké, vagy pedig szülőföldjüké és környékéé (délnyugati Maczedonia) lehetett)).*) Tehát OBLAK is első helyre teszi a vidéket, a hol Cyrillus és Methodius az ószlovén irodalmat alapították, és csak második helyen, ha amaz a nyelv kérdésében nem vehető tekintetbe, említi szülőföldjük környékét. Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy a pannon és marahán földre csakugyan szabad-e mint az ószlovén nyelv hazájára gondolnunk,. *) Archív /. slau. Philol. XV. köt. 369. 1. Í