Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)
Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1
32 VOLF GYÖRGY. korba kell esnie. A bolgár-maczedon névmutató, mint az albánban és oláhban, hátul függed a szóhoz és OBLAK szerint írásban is már a XIII. század óta kimutatható.1) Pedig az írás mindig messze elmarad az élő nyelv mögött, a mennyiben ennek akárhány jelenségét csak sok század múlva jegyzi föl, akárhányáról meg soha tudomást sem vesz. Ez különösen áll a bolgárról, a hol az egyházi nyelv eleinte hosszú időn egészen kiszorította az élő nyelvet az irodalomból és később is mindig legalább erősen gátolta benyomulását. A névmutató különben is már annálfogva, hogy az Összes bolgár vagyis bolgár és maczedon nyelvjárásokban megvan, oly jelenség, melynek kora szükségképen ama nyelvjárások alakulása idejére teendő. Ez tökéletesen áll a declinatió elveszéséről is. JAGIC ugyan helyesli LAVEOV ítéletét, hogy a bolgár declinatió hiánya nem látszik ősrégi jelenségnek,2 ) de a puszta vélekedés nem lehet döntő. Hogy a bolgár declinatió eltűnése és az eseteknek praepositióval pótlása nagyon régi, arról tanúskodik az, hogy már XIII. századbeli emlékekben megállapítható;8) sőt JAGIC különösen kiemeli, hogy a Grigorovic-féle paremejnik, mely a XII. században bolgár földön készült, a declinatióban számos kettős alakot, régiek mellett újakat használ.4) Az úgynevezett közópbolgár emlékekben a declinatiós alakok, melyek különben mind az egyházi szláv nyelvből valók és semmi speciális bolgár sajátságot nem mutatnak, már oly gyérek, hogy csak ügygyel-bajjal lehet őket összeszedni. Ezt a fáradságos munkát KALINA végezte és OBLAK nem csekély érdemének itéli.5 ) Az északnyugati bolgár valamint a maczedon nyelvjárásokban található néhány declinatiós alak, mint OBLAK is gyanítja,6 ) kétségkívül szerb jövevény. Hogy ez alakok még a declinatiós időből származó régi maradványok volnának, azt a declinatiónak oly gyökeres elpusztulása mellett képzelni sem lehet. Más nyelvekben, a hol a flexiós declinatió szintén elveszett, megmaradt legalább az esetek különbségének tudata. így pl. az olasz *) Archív f. slav. Philol. XVI. köt. 305. 1. 2) Archív f. slav. Philol. XVI. köt. 283. 1. 3) OBLAK U. O. 305. 1. *) Archív f. slav. Philol. XVII. köt. 300. 1. 5) U. o. 463. 1. 6) U. o. XVI. köt. 491. 1.
