Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 33 vagy az angol a hajdani genitivust és dativust külön-külön praspositióval jelzi; a bolgár ellenben ugyanazt a (na) prsepositiót használja mind a kettőre vagyis a genitivust és dativust teljesen egybezavarja. Még tovább haladt a romlás némely maczedon nyelvjárásokban, melyek a genitivussal és clativussal már az accusativust is egyesítik és így már három esetet zavarnak egybe. Ez pedig ráadásul épen Szaloniki környékén,1

) tehát ép azon a vidéken történik, a honnan a maczedon elmélet az érintetlen declinatiójú ószlovén nyelvet származtatja. A vallatás tehát nem sikerült. Azaz bizony sikerült, csakhogy egészen ellenkező módon, mint a hogy a maczedon eredet hívei várták. A maczedon és főkép a Szaloniki környékén élő nyelvjárások az ószlovén nyelvet nem hogy magukhoz számítanák, hanem körükből egyenesen kirekesztik. Még annyi hasonlóságot sem mutatnak hozzá, mint a szerb és horvát,2

) sőt az összes bolgár nyelvjárások közül legerősebben épen ők ütnek el tőle. A balsiker különben előre látható lett volna, ha a maczedon eredet híveiben csak valamivel nagyobb az óvatosság, mint a kísérletező kedv. Mert bár a maczedon nyelvjárások nem voltak még kellően földerítve, a minthogy ma sincsenek, annyi már régecskón tudva volt, hogy bolgár nyelvjárások. «Elkezdve Grigorovictól egész Kalináig és Lavrovig», mondja OBLAK, «a maczedon nyelvjárásokat nagyjában es egészben — nagyon kevés kivétellel — mindig a bolgár nyelvtörzshöz számították és a hogy ma ismerjük őket, aligha akad komoly kutató, a ki ezt az összefüggést tagadná)).3

) Ez összefüggés pedig sok egyéb fontos megegyezés mellett főkép a hátratevő névmutatón, a declinatió elejtésén és praepositióval pótlásán, valamint az infinitivus hiányán alapszik. Mind ez a maczedon eredet híveit már előzetesen nagyon is gondolkodóba ejthette volna. Mert *) ORLAK egy bolgár folyóirat ismertetésében (Archív f. slav. Philol. XV. köt. 76. ].). s)

JAGIC: «Man vergisst, dass es in der Grammatik des beutigen Bulgariscben Züge und Erscbeinungen giebt, die keineswegs auf das Altsloveniscbe zurückgefübrt werden können; rnan beaebtet niebt, dass so manche Eigentbümlicbkeiten der altslovenischen Sprache noeh heutzutage treuer im Serbiscb-Kroatiscben als im Bulgariscben wiederballt. Man denke z. B. an die x\oristbildung.» (Archív f. slav. Philol. IX. köt. 329. 1.) 3)

Archív f. slav. Philol. XVI. köt. 313. 1. NYKLVTtlD. KÖZLEMÉNYEK. XXVII. °