Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 307

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 311 eloltani); szempczi járásában: Igrám (ószlov. igrt, tót. inra: játék, ószlov. igrati, tót. ihrat': játszani). -7- Trencsén megye báni járásában : Gradna : tót. Üradna (Kis- és Nagy-G.: H. malá és velká; Czinárnál 171. 1. 1264-ben Gradna, Ortvaynál I, 96. 1. a XIV. század elején Granna; ószlov. gradí>: fal, tót. hrad : vár, hradny: várhoz tartozó), Ugrócz (Zay-U.): tót. U/irovce (Czinárnál 497.1. 1299-ben Zay-Ugrocz, Ortvaynál I, 96.1. a XIV. század elején Hongrot). — Turócz megye mosóczzniói járásában: Gáj (ma már magyarul is tótul is Háj, Czinárnál 162. 1. 1281-ben és 1340-ben Gay, Ortvaynál I, 93. 1. a XIV. század elején Guay; ószlov. gaj, tót. háj: liget, berek). Ezekhez járulnak még a víznevek, melyekben szintén g-t találunk. Ilyenek : Garam: tót. iíron (okleveleinkben 1075-től kezdve Garana, Geron, Gorán, Goron, Graan, Gran, Grana, Granna, Granne, Granua, Granus, Gron, Grona alakban igen gyakori),*) Vág: tót. Váfe (okleveleinkben 1086-tól kezdve Vaag, Vag, Vagh, Vagus, Waag, Waagh, Wagh alakban igen gyakori, /i-val Vaha alakban csak 1271-ben Czinárnál 471.1.), Draguna (a Garam mellékvize, Esztergom vagy Bars megyében, említve egy 1228-ban kelt okiratban Ortvay vízrajza I, 279. 1.; ószlov. drága: völgy), Bodrog (halas tó a Csallóközben, Komárom megyében, említve Budrig, Budruc, Bodrogh, Pudrig, Budrik alakban 1093-ban, 1095-ben és 1211-ben kelt okiratokban Ortvay vízrajza I, 163. 1.), Rogács (halas Komárom megyében, említve Bogach alakban egy 1260-ban kelt oklevélben Ortvay vízrajza II, 159. 1.; ószlov. rogt, tót. roh : szarv). E nevek közül néhány kétségkívül nem szláv eredetű, de a magyarba csaknem valamennyien világosan szlávból jöttek. Az átadó a marahán volt és a jellemző tót /i-val szemben következetesen g-t mutat. Élesebb elválasztó alig szükséges. Pedig van még élesebb is: az ószlovénnek kétféle orrhangzója, mely helyneveink tanúsága szerint a marahánban közönséges volt, míg a tótban teljesen ismeretlen. íme néhány példa. Bars megye veréb él yi járásában : Dombócz (Eüsshöz tartozó puszta; ószlov. dabi»: fa, tót. dub : tölgyfa, dubovy: tölgyfából való), Munkács (Verebélyhez tartozó puszta; ószlov. inaka, tót muka: *) L. OKTVAÍ : Magyarország régi vízrajza. (Budapest, 1882) I. köt. 326. s k. 1.