Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Ismertetések - Asbóth Oszkár: Archiv für slavische Philologie XVIII. 3–4. XIX. - 232

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 235 Geschmacksrichtung und den literarischen Bedarf Serbiens, dass von der im J. 1887 veranstalteten ersten auf Kosten des serb. Staates erschienenen Ausgabe des IL Bandes der Vuk'schen Volksliedersammlung, der bekanntlich die ältesten epischen Lieder enthält, nach verhältnissmässig wenig Jahren eine neue Auflage erforderlich war. Man dürfte behaupten, das epische Zeitalter sei für Serbien noch nicht zu Ende. Ich selbst, als ich im vorigen Herbst mit meinen Freunden (M. Gj. Milicevic und Ljub. Stojanovic) eine kleine Rundreise durch das schöne Land machte, habe mich öfters dieses Eindrucks nicht erwehren können — aufrichtig gesagt — nicht immer in bonam, sondern zuweilen auch in malam partem.» JAGIC egy szóval sem említi azt a lehetőséget, hogy talán nem is fogyott el a szerb állam költségén rendezett első kiadás. Ez az első kiadás t. i. olyan hibás volt (1. egyebek közt Archiv f. slav-Phil. 10: 323—330), hogy újabb kritikaiabb kiadása azonnal szükséges' nek mutatkozott. Mikor 4 évvel később a kisebb lyrai («női») dalok jelentek meg, az új kötet czímlapján csak úgy mint az előbb megjelent más tartalmú kötetén az «1. kötet» jelzés volt olvasható, úgy hogy már akkor is nyilván való volt a szándék, hogy azt a szerencsétlen régibb «I. kötet»-et agyon akarják hallgatni. A szerencsés véletlen úgy akarta, hogy KARADZIC a legrégibb hőskölteményeket szintén a II. kötetben adta ki, így hát a most megjelent új kiadásuk történeti joggal is viseli a «II. kötet» czímét. Belgrádban az ilyen fejetlenség nem ritka: KARADZIC híres szótára is hívatlan kezekbe került, úgy hogy az 1892-ben megjelent első füzet (1. Archiv 15 :123—135) hasznavehetetlen. A szerkesztő hirtelen halála következtében a hibát könnyebben jóvá lehetett tenni: a szótárt, a mint hírlik, igen helyes alapon, magukból KARADZIC műveiből merített adatokkal gazdagon bővítve egészen újra ki fogják adni —• de hogy ez a munka, a melyre égető szükség van, mert a régi 1852-ben megjelent kiadás teljesen elfogyott, mikor jelenik majd meg, arról még nem hallani semmit. KARADZIC népköltészeti gyűjteményének IV. kötete is megjelent a szerb állam kiadásában. Megjelent azonkívül a nagyorosz népdalgyűjtemény II. kötete (78. sz.),és hogy ezt mindjárt itt említsem, egy kitűnő szlovén népdalgyűjtemény, a melynek kiadójáról JAGIÓ a 619. 1. ezeket a hízelgő szavakat mondja: «Dr. K. Strekelj kennt die Sprache und die Dichtung seines Volkes wie kaum ein zweiter.» A kiadásról pedig a következő lapon ezt mondja: «So ist diese Ausgabe musterhaft nach allen Bichtungen ausgefallen, nichts ihr gleichkommendes kennen bisher die slovenischen Publicationen, ja eine so zusammenfassende Arbeit existiert auch in der serbokroatischen oder bulgarischen, in der böhmischen und polnischen Literatur nicht. Am meisten wird man noch an die bekannte Ausgabe der kleinrussischen Volkslieder von Antonovic-Dragomanov erinnert.»