Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Hegedűs István: Az accusativus a görögben - 67

72 HEGEDŰS ISTVÁN. Aisch. Sept. c. Theb. 428: xXtfjuxxo? 7cposa|i,(3áasis OTSÍ/SC Theokr. XXIII, 66: áXwjisvo? oópeaxaí Spo[Aoó<;. Teljesen megfelel a szanszkritban a aaw (megyek) és vig (megjelenek, lépek) igék vonzatának. Pl. Eam. Ad. XLIX, 25: visadam agamat páram = nagy zavarba, nagy bajba került; TJ. o. 29: kagmalam so1 vigat: gyengeségbe esett. Gorresio így for­dítja : l'occupö una languida fiaccezza. De a legérdekesebb és kettős acc.-sá bővül ki Eam. Ad. LXII, 3 : má carariam gata — hozzám oltalomért folyamodott. Tökéletesen megfelel a latinban a con­venit me kifejezésnek. De a szanszkrit nyelvtudatban a gam (gehen) igének a czélt kifejező acc.-sal való kapcsolata mélyebben volt bevésve, semhogy a garanam mellé prsepositiot kivánt volna, mint kivan a latin. De lássunk egy nehezebb példát. Homeros Y, 71: TTÓ-Ö-SV 7CX£Í#' o^pá xsXso&a. Kühner tárgyi acc.-nak veszi a 409. §. 7. felsorolva e példát is azon moz­gást jelentő kifejezések sorában, melyeknél a tért és utat kifejező név az áthatóvá lett benható ige mellett acc.-ba megy. Escher *) mesterkéltnek tartja a benható igének áthatóvá változását, haj­landóbb a belső tárgy acc.-nak fogni föl az ilyes kifejezéseket. Delbrück kérdésbe teszi, hogy TCXSCV #áXaaaav-t a görög nyelvérzék arctvsiv DŐCO p-ral vagy a ftésiv § p ó {j. o v-nal hozta kapcsolatba? Delbrück Kühner felfogása ellen nyilatkozik, miben neki teljesen igaza van. A belső tárgy acc.-nak (acc. etymologicus) analógiás kiterjesztését látom az ilyszerü fordulatokban. Mert a nyelv nem s p y o v, hanem I v é p Y S I a, mint Humboldt Vilmos oly igazán mondja. A nyelvalkotó szellem folytonosan működésben van. Az analógiás továbbképzésre minden nyelvben pregnáns pél­dákra találunk. Jellemző bizonyságot szolgáltat a deverbalis nevek igei vonzatának megtartása arra nézve, hogy mily elevenen élt a nyelvtudatban a szók eredeti jelentése. Pl. a szanszkritban : datá rádhánsi = dator divitias. Mah. I, 8. sisrksur vividhá: prajá: = creandi cupidus varia genera animalium. Sisrksur = desiderativ forma srj-tő\. Dag. 25: tesá bhasana parusyam asahisnur aham — mint­hogy nem bírtam eltűrni (asahisnur) szavaik durvaságát (paru­syam). Mhbh. 1, 63, 4: indratvam arho rájayam tapasa: = e király vezeklése folytán indra rangjára (indratvam) lett érdemes (arho). A görögben: ST:IOT^{JIOVS<; ^oav tá 7cpoa^xovca (= 1fl&­atavto); s£apvó<; si(u rá spwrw^sva (= s£apvöofi/xi) savi TIÍ SwxpátT/? -rá [isTécopa cppovTiaf/jí. A latinban: quid hibi hanc curatio est rem ? Quid tibi me curatio est (Plánt.) Keditur Eomam, Propulabundus agros (Livius). *) Der Accusativus bei Sophokles. Lipcse. 1876.

Next

/
Oldalképek
Tartalom